Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Agresszió az iskolában
2009.01.15. csütörtök
Ide rúgj!

Választ kaphatunk arra, milyen csoportdinamika áll az iskolai agresszió hátterében. Milyen megjelenési formáival találkozhatunk az intézményekben?

 

Az agresszív viselkedés iskolai háttere és formái

Az iskola olyan színtér, ahol az osztályban kialakult helyzetek, nehézségek szeizmográfként jelzik a gyermek vagy a felnőtt kapcsolati problémáit. Ami a kulisszák mögött rejtve marad, kerülőúton, konfliktusok formájában jelenik meg a gyermek környezetében és üzeni, hogy figyelemre és segítségre van szükség.

A magatartászavar, a beilleszkedési nehézségek, kapcsolati konfliktusok jelentik a leggyakoribb problémát az osztályban. Magatartászavar fogalmán olyan viselkedési jellegzetességeket értünk, amelyek zavarják a gyermek alkalmazkodását, mentális fejlődését, iskolai teljesítményét és beilleszkedését az osztályba (Gádoros, 2005). A szülő és a pedagógus egyaránt felfigyel a problémára. A magatartászavar egyik legmarkánsabb megnyilvánulási formája az agresszív viselkedés. A probléma hátterében álló pszichés faktorok közé leggyakrabban önértékelési probléma, kudarcérzékenység, teljesítményszorongás, családi kapcsolati törések, illetve sérült kötődési minták tartozhatnak.

 Az agresszió nemcsak a külvilág, társak és tárgyak ellen irányulhat, hanem fordíthatjuk önmagunk ellen is, ebben az esetben auto-agresszióról beszélünk. A kéz vagdosása, a nyelv, illetve az ajkak harapdálása, a körömrágás, legszélsőségesebb esetben az öngyilkosság az auto-agresszió megnyilvánulási formái. A gyerek például hányingerre, fejfájásra panaszkodik, szédül, fáj a gyomra. Abban az esetben, ha nincs organikus háttere a tüneteknek, pszichoszomatikus tünetekre gyanakodhatunk. Ez az auto-agresszió egyik megjelenési formája, ahogyan az autoimmun betegséget is annak tekinthetjük.

 A verbális agresszió közvetlen formája a tanár és a diák részéről egyaránt megjelenik (Fülöpné, 2003). A diákok ellen irányuló tanári megnyilvánulások könnyedén összekeveredhetnek a nevelési célzatú konstruktív agresszióval. Ha a tanár saját tekintélyét, felsőbbrendűségét kívánja megerősíteni egy fegyelmezési helyzetben, megalázóan viselkedhet a másikkal szemben. A tanári agresszió verbális megnyilvánulásainak tipikus példái a tanulói teljesítményt értékelő mondatok, amelyek valójában nem a teljesítményt, hanem a gyermeket magát minősítik. Ide tartozik a tanári elvárások letámadásos közlése a hatalmi pozíciót megerősítő rideg, fenyegető stílusban, ami félelmet kelt a diákok körében. Ez főleg a kisebbeknél félelmet, az idősebb korosztálynál dacot és ellenállást válthat ki. Gyakran előfordul, hogy a verbális agresszió célja a tanár részéről, hogy megszabaduljon a gyermektől. Megjegyzéseket zúdít rá, a kapcsolat elmérgesedik és nem marad más hátra, mint a probléma megszüntetése, a gyermek eltávolítása az osztályból.

 A közvetlen agresszió leggyakoribb formái a gyermekközösségben a pszichoterror, mobbing vagy más néven bullying (Mihályi, 2003). Az iskolai zaklatás ezen formája fizikai és verbális egyaránt lehet, amikor egy csoport folyamatos és egyre erősödő nyomással igyekszik kirekeszteni azt a csoporttagot, amelyik gyengébb, sebezhetőbb vagy irritálóan más. Ez a másság lehet valamilyen stigma, vagyis fogyatékosság, priusz, kisebbségi lét, illetve önkirekesztés miatt is elkezdődhet a pszichoterror, aminek az áldozat részéről deformitásokat mutató énkép, önértékelési defektusok állnak a hátterében. A visszahúzódást gőgnek vélhetik, ezért visszafordíthatatlanul elindul a folyamat. A pszichoterror a lelki kényszerítés egyik formájának is tekinthető, amelynek ösztönzője bizonyos egyéni vagy csoportos célok elérése, amely szinte minden esetben bizonyos rituális, szertartásszerű elemeket is tartalmaz. 
Közvetett vagy indirekt agresszióról akkor beszélünk, ha az elutasítás nem nyílt, hanem a kiközösítés úgy történik, hogy az áldozatról tudomást sem vesznek, nem választják közös játéktevékenységek során, őt magát nem bántják, de tárgyait megrongálhatják (Olweus, 1999).

Az iskolai agresszió szélsőséges, fizikai megnyilvánulási formái a tanárverések és a gyerekek közötti terror. A legveszélyeztetettebb intézmények az agresszió kapcsán a szakiskolák, illetve azok az iskolák, ahol a beiskolázás kötelező az intézmény számára, a halmozottan hátrányos helyzetű, gyenge képességű gyerekeket befogadó intézmények, illetve gyermekotthonok. Óriási problémát jelentenek az iskola-összevonások nyomán kialakuló helyzetek: új tanárokat, osztálytársakat kényszerítenek a diákokra, akik sok esetben jobban ragaszkodnak korábbi közegükhöz. Az iskolai tereket is meg kell említenünk, hiszen a zsúfoltság, a személyes tér, az intim szféra hiánya komoly feszültségek forrása (Ritó, 1999). A tapasztalati tények azt bizonyítják, hogy a városi gyerekek agresszívabbak, mint a falusiak, aminek vélhetően a városi miliő az oka.

 Agresszív magatartás kialakulhat csoportok, egyén és csoport, illetve egyének közötti vonatkozásban. Ez természetesen a diákok és pedagógusok körét egyaránt érinti, a tanárok és gyerekek egymás közötti, illetve egymás ellen megnyilvánuló legváltozatosabb agresszív helyzeteket jelenti. (Fülöpné, 2003).

Szerző: E. Tóbiás Sára

Irodalom:

Fülöpné Böszörményi Alíz (2003) Agresszió a gyermekintézményekben. In: Új Pedagógiai Szemle, 01.

Mihály Ildikó (2000) Erőszak az iskolában. In: Új Pedagógiai Szemle, 04.

Olweus, Dan (1999) Az iskolai zaklatás. In.: Educatio, 04.

Ritó László (1999) Tudósítások az iskoláról  - Az agresszív gyerekek. In: Új Pedagógiai Szemle, 11.

Rendezvénynaptár
<2019. augusztus>
HKSzCsPSzV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu