A Fővárosi Önkormányzat 2008-ban Intézkedési Tervet fogadott el az iskolai agresszivitás visszaszorítása, kezelése érdekében. Ebben fogalmazott meg feladatokat a fővárosi fenntartású intézmények, valamint a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézetben létrehozott Agressziókezelési munkacsoport tagjai számára. Az Intézkedési Terv egyik pontja rendelkezik arról, hogy az iskolák a tanév folyamán négy nevelési értekezleten foglalkozzanak az agresszió kezelésével, megelőzésével, és az ezekről készült jegyzőkönyveket küldjék el az MFPI Agressziókezelési munkacsoportjának.

Az 1. nevelési értekezlet megtartásáról készült jegyzőkönyvet a feldolgozásig 87 intézmény küldte el. Az ebben megfogalmazottakról szól ez az összegzés.

Megnéztük, hogy hányan, milyen összetételben vettek részt a nevelési értekezleteken, hány napirendi pontot dolgoztak fel, mi volt a témája, ki volt az előadó, milyen módszereket alkalmaztak, mi volt a nevelési értekezletek célja; megnéztük a hozzászólások számát, jellegét, az állásfoglalások, határozatok számát, jellegét, valamint hogy kire vonatkoznak.

Az intézmények többsége (87% - 76 iskola) októberben, néhányan (10% - 9 iskola) novemberben, és (2% - 2 iskola) decemberben tartotta meg ezt az értekezletet.

Az iskolák 87%-a az értekezlet megtartása után, 12% pedig kicsit később küldte el a jegyzőkönyvet a Munkacsoportnak.

A statisztikai összesítésből kiderül, hogy hányan vettek részt a megtartott értekezleteken.

1. Résztvevők

 

1. táblázat. A nevelési értekezleteken részt vevők száma

Az adatokból kiderül, hogy az intézmények pedagógusai nagy létszámban vettek részt az értekezleten, meghívták a diákok és szülők képviselőit is.

 

2. Napirendi pontok

Összesen 152 napirendi pont volt, amelyek megoszlása a következő:

 

2. táblázat.  Napirendi pontok száma

 

3. Napirendi pontok témája

Az intézmények többségében nagyon alaposan foglalkoztak az agresszió fogalmával, keletkezésével, fajtáival, kezelésével, stb. Elég sok helyen ismertették a Fővárosi Önkormányzat által elfogadott intézkedési tervben megfogalmazott feladatokat, és fontosnak tartották az intézményi helyzetértékelés elvégzését is. Kiemelt jelentősége volt még a konfliktuskezelésnek és esetmegbeszélésnek is, ami azt mutatja, hogy az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati oldalról történő közelítés, a megoldáskeresés is egyaránt jelen volt az 1. nevelési értekezleteken.

A táblázat részletesebben bemutatja, hogy milyen témákat milyen arányban dolgoztak fel az intézmények.

 

3. táblázat. Napirendi pontok témája

 

4. Előadók

Az intézmények többségében belső, azaz az iskola vezetője, helyettese, vagy az iskolai pszichológus, vagy valamely pedagógusa volt az előadó. Néhány intézménybe az MFPI  munkatársait hívták, illetve volt néhány iskola, ahová külső előadót hívtak meg, pl. pszichológust, rendőrségi szakembert, oktatáskutatót, civil szervezet képviselőit. Intézetünk vállalja, hogy a további nevelési értekezletekre az intézmények igényei alapján felkéri a civil szervezetek képviselőit előadás tartására az általuk vállalt témakörökben, és az előadói díjakat finanszírozza.

A táblázat mutatja az arányokat.

 

4. táblázat. A nevelési értekezletek előadói

 

5. Módszerek

Az intézmények többségében, mivel az agresszió témakörét alaposan körüljárták, előadás volt, de kisebb mértékben vita és beszélgetés, illetve más módszer is előfordult.

A táblázat mutatja az arányokat.

 

5. táblázat. A nevelési értekezleteken előforduló módszerek

 

6. A nevelési értekezlet célja

Az intézményekben elsősorban az elméleti információszerzésen volt a hangsúly, de a módszertani anyagok és a helyzetfelmérés is fontos volt.

A táblázat mutatja az arányokat.

 

6. táblázat. A nevelési értekezletek célja

 

7. Hozzászólások

Összesen 261 hozzászólás volt, a részt vevő pedagógusok 8%-a szólt hozzá az elhangzottakhoz. 72 intézményben (83%) volt, 15-ben (17%) nem hangzott el hozzászólás.

Az intézmények többségében 3, 2, vagy1 hozzászólás volt.

A táblázat mutatja a hozzászólások számának alakulását.

 

7. táblázat. A hozzászólások száma

A hozzászólások jellege szerint megkülönböztettünk megoldáscentrikus belsőt, amely a tanárra, diákra vonatkozott, megoldáscentrikus külsőt, amely a továbbképzéseket, tréningeket, a jelzőrendszert jelentette, valamint a családra, társadalomra, oktatási rendszerre hárítót.

Az intézmények nagy többsége szerint a jelen lévő és keletkező problémákat iskolán belül a pedagógusoknak a tanulókkal együtt kell megoldani, bevonva a szülőket is, amennyire ez lehetséges.

A táblázat mutatja a hozzászólások jellegének alakulását.

 

8. táblázat. A hozzászólások jellege

 

8. Állásfoglalás, határozat

Összesen 105 állásfoglalást, határozatot hoztak a nevelési értekezleten 49 intézményben, (56%), 38-ban (44%) nem hoztak határozatot.

Az állásfoglalások számának alakulását mutatja a táblázat.

 

9. táblázat. Állásfoglalások, határozatok száma

 

Az állásfoglalások, határozatok témája nagyon sokrétű, több területre kiterjedő.

Az intézmények maguk számára fogalmaztak meg feladatokat, kiemelt figyelmet érdemlő területeket. Fontos feladatként határozták meg a pedagógusok továbbképzését, konfliktuskezelési tréningen való részvételét, a szülők tájékoztatását és segítségük kérését, a családi háttér vizsgálatát, a tanulók agresszióhoz való viszonyulásának felmérését, a jó tanár-diák viszony kialakítását, osztályfőnöki órán az agresszió témakörről való beszélgetést, a 9. évfolyamos tanulókra való nagyobb odafigyelést, iskolai szabadidős programok szervezését, a prevenció fontosságát, esetmegbeszélések tartását, a problémás diákokkal való egyéni törődést, módszertani segédanyagok készítését, szakemberek meghívását a következő nevelési értekezletekre, intézményi intézkedési terv készítését, elfogadását.

Megnéztük, hogy a meghozott határozatok, állásfoglalások kire, milyen arányban vonatkoztak: az eredményeket a táblázat mutatja.

 

10. táblázat.  Az  állásfoglalások jellege

 

Összegezve a fővárosi fenntartású intézmények agresszióval foglalkozó 1. nevelési értekezletről készült jegyzőkönyveinek információt, azt tapasztaljuk, hogy a vezetők kiemelt feladatként kezelték a nevelési értekezletek megszervezését és levezetését. Az előadók értékes és az agresszió témakörben nagyon hasznos ismereteket, információkat gyűjtöttek össze és osztottak meg a kollégáikkal, ezt igazolják a jegyzőkönyvekkel együtt beküldött prezentációk kinyomtatott vagy CD-re mentett változata is. Meghatározták az intézményükben lévő agresszió mértékét, és feladatokat fogalmaztak meg maguk számára az agresszív cselekedetek csökkentésére, megelőzésére.

Reméljük, hogy a meghozott határozatokban foglalt feladatokat sikerül minél nagyobb számban megvalósítaniuk.