A Fővárosi Önkormányzat 2008-ban Intézkedési Tervet fogadott el az iskolai agresszivitás
visszaszorítása, kezelése érdekében. Ebben fogalmazott meg feladatokat a fővárosi
fenntartású intézmények, valamint a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézetben létrehozott
Agressziókezelési munkacsoport tagjai számára. Az Intézkedési Terv egyik pontja
rendelkezik arról, hogy az iskolák a tanév folyamán négy nevelési értekezleten
foglalkozzanak az agresszió kezelésével, megelőzésével, és az ezekről készült
jegyzőkönyveket küldjék el az MFPI Agressziókezelési munkacsoportjának.
Az 1. nevelési értekezlet megtartásáról készült jegyzőkönyvet a feldolgozásig
87 intézmény küldte el. Az ebben megfogalmazottakról szól ez az összegzés.
Megnéztük, hogy hányan, milyen összetételben vettek részt a nevelési értekezleteken,
hány napirendi pontot dolgoztak fel, mi volt a témája, ki volt az előadó, milyen
módszereket alkalmaztak, mi volt a nevelési értekezletek célja; megnéztük a hozzászólások
számát, jellegét, az állásfoglalások, határozatok számát, jellegét, valamint hogy
kire vonatkoznak.
Az intézmények többsége (87% - 76 iskola) októberben, néhányan (10% - 9 iskola)
novemberben, és (2% - 2 iskola) decemberben tartotta meg ezt az értekezletet.
Az iskolák 87%-a az értekezlet megtartása után, 12% pedig kicsit később küldte
el a jegyzőkönyvet a Munkacsoportnak.
A statisztikai összesítésből kiderül, hogy hányan vettek részt a megtartott értekezleteken.
1. Résztvevők
Résztvevők
|
Létszám
|
Pedagógus
|
3378 fő
|
Diák-önkormányzati képviselő
|
313 fő
|
Szülői közösség képviselője
|
209 fő
|
Egyéb
|
89 fő
|
Összesen
|
3989 fő
|
1. táblázat. A nevelési értekezleteken részt vevők száma
Az adatokból kiderül, hogy az intézmények pedagógusai nagy létszámban vettek
részt az értekezleten, meghívták a diákok és szülők képviselőit is.
2. Napirendi pontok
Összesen 152 napirendi pont volt, amelyek megoszlása a következő:
Napirendi pontok száma
|
Intézmények száma
|
%-os arány
|
1
|
40
|
46%
|
2
|
39
|
45%
|
3
|
7
|
8%
|
3-nál több
|
1
|
1%
|
2. táblázat. Napirendi pontok száma
3. Napirendi pontok témája
Az intézmények többségében nagyon alaposan foglalkoztak az agresszió fogalmával,
keletkezésével, fajtáival, kezelésével, stb. Elég sok helyen ismertették a Fővárosi
Önkormányzat által elfogadott intézkedési tervben megfogalmazott feladatokat,
és fontosnak tartották az intézményi helyzetértékelés elvégzését is. Kiemelt jelentősége
volt még a konfliktuskezelésnek és esetmegbeszélésnek is, ami azt mutatja, hogy
az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati oldalról történő közelítés, a megoldáskeresés
is egyaránt jelen volt az 1. nevelési értekezleteken.
A táblázat részletesebben bemutatja, hogy milyen témákat milyen arányban dolgoztak
fel az intézmények.
Napirendi pontok témája
|
Intézmények száma
|
Intézmények %-os aránya
|
agresszió
|
58
|
67%
|
Intézkedési Terv
|
24
|
28%
|
helyzetértékelés
|
21
|
24%
|
konfliktuskezelés
|
15
|
17%
|
esetmegbeszélés
|
13
|
15%
|
intézményi kérdőív
|
8
|
9%
|
film megnézése
|
4
|
5%
|
erőszakmentes kommunikáció
|
2
|
2%
|
gyermekvédelem
|
2
|
2%
|
felmérés a tanulói stresszről
|
1
|
1%
|
szakirodalom ajánlás
|
1
|
1%
|
mediáció
|
1
|
1%
|
tantestület erősségei, gyengeségei
|
1
|
1%
|
szülők körében végzett kérdőív
|
1
|
1%
|
3. táblázat. Napirendi pontok témája
4. Előadók
Az intézmények többségében belső, azaz az iskola vezetője, helyettese, vagy az
iskolai pszichológus, vagy valamely pedagógusa volt az előadó. Néhány intézménybe
az MFPI munkatársait hívták, illetve volt néhány iskola, ahová külső előadót hívtak
meg, pl. pszichológust, rendőrségi szakembert, oktatáskutatót, civil szervezet
képviselőit. Intézetünk vállalja, hogy a további nevelési értekezletekre az intézmények
igényei alapján felkéri a civil szervezetek képviselőit előadás tartására az általuk
vállalt témakörökben, és az előadói díjakat finanszírozza.
A táblázat mutatja az arányokat.
Előadók
|
Intézmények száma
|
Intézmények %-os aránya
|
belső
|
67
|
77%
|
MFPI
|
11
|
12%
|
egyéb
|
10
|
11%
|
4. táblázat. A nevelési értekezletek előadói
5. Módszerek
Az intézmények többségében, mivel az agresszió témakörét alaposan körüljárták,
előadás volt, de kisebb mértékben vita és beszélgetés, illetve más módszer is
előfordult.
A táblázat mutatja az arányokat.
Módszer
|
Intézmények száma
|
Intézmények %-os aránya
|
előadás
|
75
|
76%
|
beszélgetés, vita
|
17
|
17%
|
egyéb
|
7
|
7%
|
5. táblázat. A nevelési értekezleteken előforduló módszerek
6. A nevelési értekezlet célja
Az intézményekben elsősorban az elméleti információszerzésen volt a hangsúly,
de a módszertani anyagok és a helyzetfelmérés is fontos volt.
A táblázat mutatja az arányokat.
A nevelési értekezlet célja
|
Intézmények száma
|
Intézmények %-os aránya
|
információszerzés - elméleti
|
39
|
37%
|
információszerzés - módszertani
|
31
|
29%
|
helyzetfelmérés
|
36
|
34%
|
6. táblázat. A nevelési értekezletek célja
7. Hozzászólások
Összesen 261 hozzászólás volt, a részt vevő pedagógusok 8%-a szólt hozzá az elhangzottakhoz.
72 intézményben (83%) volt, 15-ben (17%) nem hangzott el hozzászólás.
Az intézmények többségében 3, 2, vagy1 hozzászólás volt.
A táblázat mutatja a hozzászólások számának alakulását.
Hozzászólások száma
|
Intézmények száma
|
Intézmények %-os aránya
|
1 hozzászólás
|
11
|
15%
|
2 hozzászólás
|
14
|
19%
|
3 hozzászólás
|
25
|
35%
|
4 hozzászólás
|
7
|
10%
|
5 hozzászólás
|
3
|
4%
|
6 hozzászólás
|
3
|
4%
|
7 hozzászólás
|
3
|
4%
|
8 hozzászólás
|
2
|
3%
|
9 hozzászólás
|
1
|
1%
|
10 hozzászólás
|
1
|
1%
|
13 hozzászólás
|
1
|
1%
|
17 hozzászólás
|
1
|
1%
|
7. táblázat. A hozzászólások száma
A hozzászólások jellege szerint megkülönböztettünk megoldáscentrikus belsőt,
amely a tanárra, diákra vonatkozott, megoldáscentrikus külsőt, amely a továbbképzéseket,
tréningeket, a jelzőrendszert jelentette, valamint a családra, társadalomra, oktatási
rendszerre hárítót.
Az intézmények nagy többsége szerint a jelen lévő és keletkező problémákat iskolán
belül a pedagógusoknak a tanulókkal együtt kell megoldani, bevonva a szülőket
is, amennyire ez lehetséges.
A táblázat mutatja a hozzászólások jellegének alakulását.
Hozzászólás jellege
|
Intézmények %-os aránya
|
megoldáscentrikus belső
|
77%
|
megoldáscentrikus külső
|
15%
|
elhárító – család
|
6%
|
elhárító – társadalom
|
1%
|
elhárító – oktatási rendszer
|
1%
|
8. táblázat. A hozzászólások jellege
8. Állásfoglalás, határozat
Összesen 105 állásfoglalást, határozatot hoztak a nevelési értekezleten 49 intézményben,
(56%), 38-ban (44%) nem hoztak határozatot.
Az állásfoglalások számának alakulását mutatja a táblázat.
Állásfoglalás száma
|
Intézmények száma
|
1 állásfoglalás
|
19
|
2 állásfoglalás
|
17
|
3 állásfoglalás
|
8
|
4 állásfoglalás
|
1
|
5 állásfoglalás
|
2
|
6 állásfoglalás
|
1
|
8 állásfoglalás
|
1
|
9. táblázat. Állásfoglalások, határozatok száma
Az állásfoglalások, határozatok témája nagyon sokrétű, több területre kiterjedő.
Az intézmények maguk számára fogalmaztak meg feladatokat, kiemelt figyelmet érdemlő
területeket. Fontos feladatként határozták meg a pedagógusok továbbképzését, konfliktuskezelési
tréningen való részvételét, a szülők tájékoztatását és segítségük kérését, a családi
háttér vizsgálatát, a tanulók agresszióhoz való viszonyulásának felmérését, a
jó tanár-diák viszony kialakítását, osztályfőnöki órán az agresszió témakörről
való beszélgetést, a 9. évfolyamos tanulókra való nagyobb odafigyelést, iskolai
szabadidős programok szervezését, a prevenció fontosságát, esetmegbeszélések tartását,
a problémás diákokkal való egyéni törődést, módszertani segédanyagok készítését,
szakemberek meghívását a következő nevelési értekezletekre, intézményi intézkedési
terv készítését, elfogadását.
Megnéztük, hogy a meghozott határozatok, állásfoglalások kire, milyen arányban
vonatkoztak: az eredményeket a táblázat mutatja.
Állásfoglalás vonatkozik
|
Állásfoglalás száma
|
%
|
tanárra
|
48
|
46%
|
diákra
|
37
|
35%
|
családra
|
14
|
13%
|
környezetre
|
2
|
2%
|
egyéb
|
4
|
4%
|
10. táblázat. Az állásfoglalások jellege
Összegezve a fővárosi fenntartású intézmények agresszióval foglalkozó 1. nevelési
értekezletről készült jegyzőkönyveinek információt, azt tapasztaljuk, hogy a vezetők
kiemelt feladatként kezelték a nevelési értekezletek megszervezését és levezetését.
Az előadók értékes és az agresszió témakörben nagyon hasznos ismereteket, információkat
gyűjtöttek össze és osztottak meg a kollégáikkal, ezt igazolják a jegyzőkönyvekkel
együtt beküldött prezentációk kinyomtatott vagy CD-re mentett változata is. Meghatározták
az intézményükben lévő agresszió mértékét, és feladatokat fogalmaztak meg maguk
számára az agresszív cselekedetek csökkentésére, megelőzésére.
Reméljük, hogy a meghozott határozatokban foglalt feladatokat sikerül minél nagyobb
számban megvalósítaniuk.