Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
IV. nevelési értekezletek összegzése
2009.07.21. kedd
írás

A fővárosi fenntartású intézmények agressziókezeléssel foglalkozó IV. nevelési értekezletéről készült jegyzőkönyvek összegzése.

Összesen 64, a feldolgozásig 60 intézmény küldte el a nevelési értekezletről készült jegyzőkönyvet az Agressziókezelési munkacsoportnak, kevesebb iskolából juttatták el hozzánk, mint az első háromról készültet. A megtartott IV. nevelési értekezlet időpontja az intézmények háromnegyedében májusban, egynegyedében pedig ettől eltérően volt. A táblázat mutatja az eloszlást.

1.      Időpontok

Hónap

Intézmények száma

%-os arány

március

2

3%

április

8

13%

május

45

45%

június

5

8%

1.       táblázat. A IV. nevelési értekezletek időpontjai

Hasonló szempontok szerint történt a feldolgozás, mint az első három értekezlet elemzésénél. Megnéztük, hogy hányan, milyen összetételben vettek részt a nevelési értekezleten, hány napirendi pontot dolgoztak fel, mi volt a témája, honnan volt az előadó, milyen módszereket alkalmaztak, mi volt a nevelési értekezlet célja, megnéztük a hozzászólások számát, jellegét, az állásfoglalások, határozatok számát, jellegét és hogy kire vonatkoztak.

2.      Résztvevők

A statisztikai összesítőből látható, hogy a 60 intézményben hány pedagógus, diák-önkormányzati képviselő, szülő, és egyéb kategóriába sorolt más személy vett részt a IV. nevelési értekezleten.

Résztvevők

Létszám

Pedagógus

2401 fő

Diák-önkormányzati képviselő

106 fő

Szülői közösség képviselője

71 fő

Egyéb

11fő

Összeses

2589

2.       táblázat. A VI. nevelési értekezleten résztvevők száma

Ha összehasonlítjuk a négy nevelési értekezleten résztvevők létszámadatait, láthatjuk, hogy a IV. értekezleten vettek részt a legkevesebben, a legtöbben az elsőn voltak, arról több mint 20 intézménnyel több adattal rendelkeztünk.

Résztvevők

Létszám

 

Nevelési értekezlet

I.

Nevelési értekezlet

II.

Nevelési értekezlet

III.

Nevelési értekezlet

IV.

Intézmény létszám

87

67

64

60

Pedagógus

3378 fő

2791 fő

2448 fő

2401 fő

Diákönkor-mányzati képviselő

313 fő

180 fő

166 fő

106 fő

Szülői közösség képviselője

209 fő

155 fő

60 fő

71 fő

Egyéb

89 fő

36 fő

24 fő

11 fő

Összeses

3989 fő

3162 fő

2698 fő

2589 fő

3.       táblázat. Az I., II., III. és IV. nevelési értekezleten résztvevők száma

3.      Napirendi pontok

Összesen 92 napirendi pontot dolgoztak fel az intézmények a IV. nevelési értekezleten. Az iskolák kétharmada foglalkozott egy témával, egyharmadban volt kettő vagy több témakör. A táblázat mutatja az arányokat.

Napirendi pontok száma

Intézmények száma

%-os arány

1

39

65%

2

13

22%

3

6

10%

3-nál több

2

3%

4.       táblázat. Napirendi pontok száma

Ha összehasonlítjuk a négy nevelési értekezlet napirendi pontjainak a számát, láthatjuk, hogy a III. és a IV. értekezleten a legmagasabb az aránya az egy témát feldolgozó intézményeknek. Ennek oka, hogy főleg gyakorlat oldaláról közelítettek meg egy-egy témakört, konkrét megoldási lehetőségeket, módszereket ismertek meg. Az elsőn az agresszió elméleti megközelítése mellett helyzetfelmérést, vagy a főváros által elfogadott intézkedési tervet ismerték meg. A második értekezletek felében volt egy téma, főleg konfliktus és agressziókezelés.

 

Nevelési
értekezlet

I.

Nevelési
értekezlet

II.

Nevelési
értekezlet

III.

Nevelési
értekezlet

IV.

 

87 intézmény

67 intézmény

64 intézmény

60 intézmény

Napirendi pontok száma

Intézmények száma

%-os arány

Intézmé-nyek száma

%-os arány

Intézmé-nyek száma

%-os arány

Intézmé-nyek száma

%-os arány

1

40

46 %

34

51%

46

71%

39

65%

2

39

45%

23

34%

12

19%

13

22%

3

7

8%

4

6%

2

3%

6

10%

3-nál több

1

1%

6

9%

4

6%

2

3%

5.       táblázat. Az I., II., III., IV. nevelési értekezletek napirendi pontjainak összehasonlítása

4.      Napirendi pontok témája

A 92 napirendi pont téma szerinti megoszlása ismét nagyon változatos képet mutat. Megismertek különböző módszereket és eljárásokat az iskolai agresszió és konfliktusok kezelésére. Megnéztek és megbeszéltek agresszióval foglalkozó filmeket, elemezték a színházi előadások tapasztalatait, kérdőívek eredményeit. A táblázat részletesebben mutatja, hogy milyen témákat, milyen arányban dolgoztak fel az intézmények.

Napirendi pontok témája

Intézmények
száma

Intézmények
%-os aránya

iskolai agressziókezelés 

19

32%

konfliktuskezelés-közösségépítés

18

30%

esetmegbeszélés

3

5%

kérdőívek eredményei

8

13%

resztoratív eljárások

7

12%

agresszióval kapcsolatos színházi előadás tapasztalatai

5

8%

agresszióval foglalkozó film megnézése

5

8%

asszertivitás elmélete és gyakorlata

4

7%

éves tapasztalatok összegzése az agressziókezelésről

3

5%

konfliktuskezelési tréning értékelése

3

5%

Thomas Gordon nevelési modellje

2

3%

az iskola fegyelmi helyzete

2

3%

tájékoztató az ifjúságvédelem helyzetéről

2

3%

agresszióról szóló tanulmányok ismertetése

2

3%

a következő tanév programjának megbeszélése

1

1%

drogok hatásai és következményei

1

1%

erőszakmentes, együttműködő kommunikáció

1

1%

erőszak és PC

1

1%

kooperatív tanulási technikák, differenciálás az oktatásban

1

1%

a testi sértés, önbíráskodás, garázdaság, kényszerítés jogi következményei

1

1%

hatékony módszerek a hátrányos helyzetű (roma) tanulók nevelésében

1

1%

mit mondanak a törvénykönyvek az agressziót elkövetőről/elszenvedőről?

1

1%

erkölcsi tanulságok helyett

1

1%

6.       táblázat. napirendi pontok témája

A táblázatban felsorolt témákból jól látható, hogy az intézmények pedagógusai keresik a jó módszereket, eszközöket, amelyek hatékonyak lehetnek a kialakuló iskolai agresszivitás és konfliktushelyzetek megoldásában.

Összehasonlítva a négy nevelési értekezlet témáit, láthatjuk, hogy az elsőn főleg az agresszió kialakulásának, keletkezésének, okainak elméleti megközelítése, a másodikon inkább a megoldáskeresés útját helyezték előtérbe, a harmadikon és a negyediken a jó technikák, módszerek megismerése és elsajátítása volt az elsődleges cél.  

Megnéztem azokat a témaköröket, amelyek mind a négy értekezleten előfordultak. Ezek az agresszió és konfliktuskezelés, esetmegbeszélés, tanulói, szülői, tanári kérdőívek eredményeinek értékelése, drámajáték, film, színház. A többi témakör nagyon változó, az intézményekben jelen lévő problémás helyzetektől függően.

Napirendi pontok témája

Intézmények száma

Intézmények %-os aránya

 

I.

II.

III.

IV.

I.

II.

III.

IV.

 

87

67

64

60

 

 

 

 

agressziókezelés

58

21

23

19

67%

31%

36%

32%

konfliktuskezelés

15

35

15

18

17%

52%

23%

30%

esetmegbeszélés

13

9

4

3

15%

13%

6%

5%

kérdőív

9

9

7

8

10%

13%

11%

13%

drámajáték színház, film

4

13

5

10

5%

19%

12%

16%

7.       táblázat. Az I., II., III., IV. nevelési értekezletek napirendi pontjainak összehasonlítása

5.      Előadók

Az intézményekben a IV. nevelési értekezleten a feldolgozott témák kétharmad részének előadói belső munkatársak voltak. Kicsit csökkent a külső személyt, főleg pszichológust, rendőrt, civil szervezet képviselőjét felkérő intézmények aránya, egy iskola kérte csoportunk munkatársát előadás tartására az Intézkedési Tervben megfogalmazott feladatok megvalósulásáról.

Előadók

Intézmény száma

Intézmények
%-os aránya

belső

61

66%

MFPI

1

1%

egyéb

30

33%

8.       táblázat. A nevelési értekezletek előadói

Ha összehasonlítjuk az első három nevelési értekezleten előadók arányát, láthatjuk, hogy fokozatosan nőtt a kívülről hívott szakemberek száma a belső munkatársak számához viszonyítva. Ez is azt mutatja, hogy az intézmények vezetői egyre többen látják szükségét annak, hogy olyan szakembereket hívjanak meg, akik az agresszió és konfliktuskezelésben jól alkalmazható módszereket és technikákat megismertetik, segítik a pedagógusok eszköztárának bővülését. A negyedik értekezleten kicsit csökkent a külső előadók aránya, mert az évi tapasztalatokat összegezték, vagy belső munkatárs tartott előadást olyan témában, amely a tantestületet érdekelte.

Előadók

Intézmény száma

Intézmények %-os aránya

 

I.

II.

III.

IV.

I.

II.

III.

IV.

 

87

67

64

60

 

 

 

 

belső

67

37

51

61

77%

55%

55%

66%

MFPI

11

6

5

1

12%

9%

5%

1%

egyéb

10

24

36

30

11%

36%

40%

33%

9.       táblázat. Az I., II., III. és IV. nevelési értekezletek előadóinak összehasonlítása

6.      Módszerek

A IV. nevelési értekezleten az előadás volt nagyobb számban, a 92 témából 55, amely 60% -ot jelent, a beszélgetés, vita aránya kicsit csökkent.

Módszer

Témák száma

Témák %-os aránya

előadás

55

60%

beszélgetés, vita

36

39%

egyéb

1

1%

10.    táblázat. A nevelési értekezleten előforduló módszerek

Ha összehasonlítjuk az első három értekezleten használt módszereket, akkor láthatjuk, hogy az előadások száma fokozatosan csökkent, a beszélgetés, vita aránya jelentős mértékben megnövekedett. Ez mutatja, hogy az elméleti ismeretek átadásától a módszerek megismerése, elsajátítása került előtérbe. A negyedik értekezleten ismét az előadás mértéke volt magasabb, csökkent a beszélgetés, vita aránya.

Módszer

Témák %-os aránya

 

I.

II.

III.

IV.

előadás

76%

57%

31%

60%

beszélgetés, vita

17%

30%

60%

39%

egyéb

7%

13%

9%

1%

11.    táblázat. Az I.,  II., III., és IV. nevelési értekezleten előforduló módszerek összehasonlítása

7.      A Nevelési értekezlet célja

A IV. értekezletek célja teljes mértékben a módszertani ismeretszerzés volt.

A nevelési értekezlet célja

Témák száma

Témák %-os aránya

információszerzés - módszertani

92

100%

12.    táblázat. A nevelési értekezletek célja

Ha összehasonlítjuk a négy nevelési értekezlet céljainak típusmegoszlását, láthatjuk a jelentős mértékű változást a módszertani ismeretek irányába.

A nevelési értekezlet célja

Témák %-os aránya

 

I.

II.

III.

IV.

információszerzés - elméleti

37%

36%

14%

 

információszerzés - módszertani

29%

62%

86%

100%

helyzetelemzés

34%

2%

 

 

13.    táblázat. Az I., II., III., IV. nevelési értekezlet céljainak összehasonlítása

8.      Hozzászólások

Összesen 86 hozzászólás hangzott el a feldolgozott témákhoz. Többségében 2, 3, 1 hozzászólás volt, 27 intézményben (45%) igen, 33-ban (55%) pedig nem nyilvánítottak véleményt a jelenlévők.

Hozzászólások száma

Intézmény száma

Intézmények %-os aránya

1 hozzászólás

4

7%

2 hozzászólás

10

17%

3 hozzászólás

5

8%

4 hozzászólás

3

4%

5 hozzászólás

1

2%

6 hozzászólás

1

2%

7 hozzászólás

2

3%

10 hozzászólás

1

2%

14.    táblázat. A hozzászólások száma

Mivel a feldolgozott témák is sokrétűek voltak, így a hozzászólások témája is nagyon változatos képet mutatott. Elhangzottak kérdések: pl.: Milyen eszközök javasolhatók, ha a tanulók motivációhiányáról van szó? Mit tehetünk drogfogyasztás esetén? A tanárnak kell-e bizonyítania a bűnelkövetést? Esetleges agresszió esetén milyen védelmet kapnak a pedagógusok? Oktatják-e a pedagógusképzésben a mediációt? A büntetés végrehajtásban is alkalmazzák-e a resztoratív technikát? Mi a testbeszéd program lényege? A szupervízió finanszírozása hogyan történik? Tapasztalataikat is megosztották egymással a pedagógusok: Azonos felfogású tanárok tanítsanak egy adott osztályban. Jó lenne, ha az érzelmeket fel lehetne használni a fegyelmezésben. A pedagógus kezében nincs eszköz. A sok adminisztráció miatt kevesebb idő jut a tanulókkal való foglalkozásra. A tanulók kevés ismerettel rendelkeznek. A fejlődés a fontos, nem a jegyek. Zavaró a verbális agresszió jelenléte. Egyre többféle gonddal-bajjal érkeznek a tanulók. Az extrém magatartásformák egyre sűrűbben nyilvánulnak meg. Év végén a fáradtság miatt erősödik az agresszió. Feladatokat is megfogalmaztak, amelyekre a következő időszakban jobban kell figyelniük: A nagyváros veszélyeire fel kell hívni a tanulók figyelmét. A tanuló személyiségének megismerése fontos. Érdemes lenne kipróbálni a Gordon módszert. Minél hamarabb ki kell tárgyalni a problémákat. A megoldott esetek alkalmasak arra, hogy tanuljunk belőle. Aki kárt okoz, az térítse meg az árát. A szabályokat be kell tartani. Meg kell szervezni a diákügyeletet. Vissza kell állítani a hetesi rendszert.  Javaslatokat is megfogalmaztak: Fontos a stratégiák megtanítása a diákoknak. A törvényi szabályozás szigorítására lenne szükség, szigorú fegyelem kell. Fontos a normakövetés. A hatékonyságra jobban kell ügyelni. Meg kell akadályozni az iskolai rongálást. A rongálás elleni diáklevelek hatásosak. Iskolapszichológusra lenne szükség. Fontos az emberi tulajdonságok megfigyelése.

A hozzászólások jellege szerint megkülönböztettünk megoldás-centrikus belsőt, amely a tanárra, diákra vonatkozott, megoldás-centrikus külsőt, amely a továbbképzéseket, tréningeket, a jelzőrendszert jelentette, valamint a családra, társadalomra, oktatási rendszerre hárítót. A hozzászólások többsége szerint a keletkező problémákat iskolán belül a pedagógusoknak a tanulókkal együtt kell megoldani, bevonva a szülőket is amennyire ez lehetséges. Ha összehasonlítjuk a négy értekezlet százalékos eredményeit, láthatjuk, hogy fokozatosan nőtt a külső megoldáskeresés aránya. A táblázat mutatja a hozzászólások jellegének alakulását.

Hozzászólás jellege

%-os arány

 

I.

II.

III.

IV.

megoldás-centrikus belső

77%

67%

60%

60%

megoldás-centrikus külső

15%

24%

31%

35%

elhárító – család

6%

8%

6%

3%

elhárító – társadalom

1%

3%

2%

1%

elhárító – oktatási rendszer

1%

2%

1%

 

15.    táblázat. Az I., II., III., IV. nevelési értekezleteken elhangzott hozzászólások jellegének összehasonlítása

9.      Állásfoglalás, határozat

Összesen 24 határozatot hoztak 19 intézményben, amely az iskolák 32%-a, 41 intézményben amely 68%,  nem fogalmaztak meg állásfoglalást.

Összehasonlítva a négy nevelési értekezleten hozott állásfoglalások arányát, azt tapasztaljuk, hogy az elsőn magasabb volt azoknak az intézményeknek a száma, amelyek megfogalmaztak állásfoglalást, a másodikon, a harmadikon és a negyediken pedig azoknak az aránya volt magasabb, ahol nem hoztak határozatot.

Ezeket az állásfoglalásokat fogalmazták meg az intézményekben: Az agresszió megelőzése a cél. A következő tanévben a pedagógusok módszertani kultúráját újítani, bővíteni szükséges. A pedagógusok részéről a stabilitás és a következetesség a legfontosabb. Hangsúlyt kell fektetni a tanár-diák közötti jó viszonyra. A szülőkkel való kapcsolattartás rendkívül fontos. Az iskola által elfogadott szabályokat, kereteket be kell tartani, akár egyéni áldozatok árán is, a többség jövője, szocializációja érdekében. A resztoratív technikák alkalmazásának lehetőségeit is fel kell használni az iskolai agresszió csökkentésére. Folytatjuk az agresszióval kapcsolatos foglalkozásokat, elsősorban a DÖK-nek és az osztályoknak, Szülők Közösségének szervezzük. Kortárssegítők előadását fogjuk megszervezni, amely nem vált ki ellenállást a kollégium diákjaiból. Nem rendelkezünk sem tárgyi, sem személyi feltételekkel. Az osztályfőnöki munkaközösség kidolgozza javaslatát a következő tanévi programhoz. Az agresszióval foglalkozó értekezletsorozat hasznos volt. Folytatni kell a megkezdett munkát az agressziókezeléssel kapcsolatban. Eleget tettünk a kötelező négy értekezlet megtartásának.

A táblázat mutatja, hogy a meghozott határozatok, állásfoglalások kire milyen arányban vonatkoznak, összehasonlítva a három értekezlet eredményeivel.

A táblázat adataiból láthatjuk, hogy az első két értekezleten hozott határozatok aránya nem változott, amelyek a pedagógusra, diákra vonatkoznak, viszont a családra és a környezetre vonatkozóakban történt néhány százalékos elmozdulás. A harmadik értekezlet állásfoglalásai alapján néhány százalékkal nőtt a pedagógusra és a környezetre, viszont, jelentős mértékben csökkent a diákokra vonatkozó határozatok aránya. A negyediken pedig nagymértékben emelkedett a pedagógusra vonatkozó állásfoglalások aránya, csökkent a környezetre és a családra vonatkozóak mértéke.

 

Állásfoglalás vonatkozik

%

 

I.

II.

III.

IV.

tanárra

46%

47%

51%

71%

diákra

35%

35%

19%

17%

családra

13%

7%

14%

8%

környezetre

2%

10%

16%

4%

egyéb

4%

1%

 

 

16.    táblázat. Az I., II., III., IV. nevelési értekezleten hozott állásfoglalások arányainak összehasonlítása

Összegezve az intézmények agresszióval foglalkozó negyedik nevelési értekezletéről készült jegyzőkönyvek információit azt mondhatjuk el, hogy az iskolák többségében az agresszió és konfliktuskezelés módszereinek, eszközeinek megismerésére, elsajátítására helyezték a hangsúlyt. Fontosnak tartották, hogy elsajátítsanak különböző technikákat, módszereket, amelyek használatával könnyebben kezelhetők a konfliktusok, csökkenthetők az agresszív cselekedetek kialakulása, és a pedagógusok számára eszközöket jelenthetnek a mindennapi feladatok megoldásában. Több intézményben fogalmazták meg, hogy hasznos volt az agresszióval foglalkozó nevelési értekezlet sorozat, a következő tanévben is foglalkozni kell a témával, folytatni kell a módszertani továbbképzéseken, tréningeken történő pedagógusi eszköztár fejlesztését, bővítését. Jó lenne, ha iskolapszichológus segíthetne a problémák megoldásában, egyre több intézményben segíthetnének civil szervezetek képviselői a különböző módszerek alkalmazásában.

 

 

Novák Mária
pedagógiai szakértő

Rendezvénynaptár
<2019. június>
HKSzCsPSzV
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu