Részlet a Csókás Adrienn által készített interjúból:
Hogy került a látókörébe a Hoffmann Rózsát váltó új köznevelési államtitkár?
Czunyiné Bertalan Judit az elmúlt években soha nem nyilvánult meg oktatáspolitikai
kérdésekben, nem vett részt a szakmai vitákban, nem volt tagja a parlamenti
oktatási bizottságnak sem, így aztán meglepetést okozott, hogy őt választotta
a posztra.
– Volt neki éppen elég dolga kormánymegbízottként. Szerintem jól állna az
ország az oktatásügy megítélésében, ha csak azok nyilatkoznának, akik értenek
hozzá, akik meg nem, azok csöndben maradnának. Czunyiné Bertalan Judit a harmadik
típus: ért hozzá és csöndben maradt. Őt még főiskolai tanár korából ismerem,
amikor leendő tanítókat képzett, az oktatásügyhöz tehát ért. A plusztudás
pedig, amit hoz, a közigazgatási, szervezetfejlesztési tapasztalata, hisz
a kormányhivatalokkal ő szervezte új rendszerbe a korábbi állami szolgáltatásokat.
Úgy vélem, a legjobb ember érkezett.
– Többször is beszélt róla miniszter úr, hogy vissza kell venni az iskolarendszer
túlzott központosításából. Milyen konkrét lépések jönnek e téren?
– Először is, világosan meg kell határozni a munkáltatói jogokat. A pedagógusok
felvétele és elbocsátása jelenleg tankerületi vezetői hatáskör, de bizonyos
korlátozott munkáltatói jogokat az igazgatók is gyakorolhatnak. Ahhoz, hogy
egy intézményvezető valóban jó főnökként, szakmai vezetőként irányíthassa
az iskoláját, meg kell adni neki az ehhez szükséges jogosítványokat. Fontos
lenne továbbá az iskolában töltött idő szabadabb kezelése is, emellett szeretnénk
az országos központ és a helyi, járási szint közti lépcsőfokot, a megyei
szintet erősebb jogosítványokkal ellátni a megalapozott döntések és intézkedések
gyorsítása céljából is. Gondolkodunk egyébként azon is, hogy a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ (Klik) szakmai és igazgatási feladatait nem kellene-e
kicsit jobban szétválasztani egymástól, és utóbbiakat a kormányhivatalokhoz
közelíteni.
– Lát esélyt arra, hogy a tanárok béren kívüli juttatására még az idén legyen
pénz?
– A pedagógusok tavaly kapták az első nagyon jelentős, átlagosan 34 százalékos
fizetésemelést. Ezt követően eltelt négy hónap, amikor a minimálbér-emelés
kapcsán újabb kiegészítés történt, és minden minimálbér-emelésnél a továbbiakban
is lesz a törvény alapján. Most ősszel, a következő tanév kezdetén ismét emeljük
a fizetésüket. Kijelenthetem tehát, hogy a köznevelésben dolgozók anyagi biztonsága
sokkal jobb, mint ezelőtt, és minden évben csak tovább fog javulni. A
munkáltató és a munkavállalói érdekképviselet nyilván ennek függvényében is
tárgyal.
– Ez tehát nemet jelent.
– Ismétlem, a fentiek függvényében érdemes gondolkodni a kérdésről.
[...]
A teljes interjú a Magyar Nemzet weboldalán olvasható. >>
