Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Sokba kerül az ingyenes oktatás
2009.10.15. csütörtök
osztály

Osztálypénz, kulturális hozzájárulás, fénymásolási pénz – tanévenként akár húszezer forint plusz költséget is jelenthetnek a családoknak azok az alkalmanként egy-kétezer forintos összegek, amelyeket az iskolák szednek jogszerűen vagy éppen indokolatlanul. Az [origo] utánajárt, milyen befizetések kötelezőek, és melyeket utasíthatja vissza a szülő.

„Az osztálypénz havonta ezerötszáz forint, félév elején ezer forintot adunk be fénymásolásra, ezer forintot kulturális rendezvények szervezésére. További háromezer forint az úszóbérlet, és még ehhez jön a kirándulások ára, mert az osztálypénz rendszerint nem fedezi az utazás teljes költségét” – veszi sorba az iskolai kiadásokat Németh Éva, akinek kisebbik lánya most hatodikos, nagyobbik lánya pedig szeptemberben kezdte el a gimnáziumot. Számítása szerint tanévenként a tankönyvek, felszerelések, illetve az iskolai étkezés árán túl legalább húsz-harmincezer forint elmegy olyan iskolai kiadásokra, mint például az osztálypénz vagy a kulturális hozzájárulás. „Amikor a szülői értekezleteken beadok egy-egy ezrest, nem tűnik soknak, csak így, ha összeszámolom. Nekünk szerencsére nem okoz gondot ezeknek az összegeknek a befizetése, de sokaknak igen. Az első gimnáziumi szülői értekezleten néhányan kérték is, hogy ne kelljen osztálypénzt fizetni, végül azonban a többség mégis úgy döntött, hogy havonta adjuk be, mert ez az intézményben a szokás” – magyarázza.

Pedig osztálypénz fizetésére egyetlen szülő sem kötelezhető, ahogy a tanulmányi kirándulásokat, a testnevelésóra helyett tartott úszó- vagy korcsolyaórák árát sem lehet kifizettetni a családokkal. Elvileg. Az [origo]-nak nyilatkozók szerint a szülők többsége egyáltalán nincs tisztában azzal, mit kötelező és mit nem kötelező befizetni. Sőt, az oktatási biztos beszámolója szerint sok esetben maguk az intézményvezetők sem tudják, milyen célra milyen összeg befizetését kérhetik a családoktól.

„Rengeteg panasz érkezik hozzánk azzal kapcsolatban, hogy mi mindenre kérnek pénzt az iskolák. Megkértem jó néhány szülőt, írják össze, milyen témákról volt szó az idei tanév első szülői értekezletén. Nem volt meglepő az eredmény. A megbeszélendők elsöprő többsége a pénzről szólt: mennyit kell befizetni az erdei iskolára, milyen papucsot kell venni, mennyi legyen az osztálypénz, és még hosszan sorolhatnám” – mondja Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke, aki olyan kevésbé ismert előírásokra is felhívja a figyelmet, mint hogy az intézményeknek minden egyes befizetett tételről nyugtát kellene adniuk, és szabályosan könyvelniük kellene a befolyó pénzt. „Ez szinte sehol nem valósul meg, pedig APEH-állásfoglalásunk is van róla” – teszi hozzá.

Tanulmányi kirándulások és extra sportágak

Az [origo]-nak nyilatkozó szülők leggyakrabban a testnevelésórákon oktatott „extra” sportágakért, illetve a tanulmányi kirándulásokért fizetnek az intézményeknek – pedig az Oktatási és Kulturális Minisztérium szerint ezeket a befizetéseket nem lehet kötelezővé tenni. „A kötelező tananyag elsajátításához kapcsolódó foglalkozásokért nem kérhet pénzt az iskola a szülőtől. Lehet például természetismeretet az iskola épületében tanítani, de lehet azon kívül, erdei iskolában is. Ez utóbbi költségeit azonban nem lehet a szülőkre hárítani, ha ott olyan követelményekre készítenek fel, amelyek beszámítanak az értékelésbe, amelyek teljesítése hiányában a tanuló elégtelen érdemjegyet kaphat, azaz anyagi okok miatt veszélybe kerülhet akár a tankötelezettség teljesítése is” – áll a tárca közleményében.

Vagyis a tanítási napon szervezett tanulmányi kirándulásért, a testnevelésóra ideje alatt tartott úszás- vagy korcsolyaoktatásért nem kérhet pénzt az iskola, viszont a diákoknak ugyanúgy kötelező ezeken részt venni, ahogy a sima tanórákon. Ezzel szemben az osztálykirándulás legálisan fizetős, de fakultatív program – azoknak sem kell szülői vagy orvosi igazolást bemutatniuk utólag, akik nem mentek el rá.

Pénz fénymásolásra, wc-papírra, szappanra

A fénymásolásra, szappanra és szalvétára bekért egy-kétezer forintok jogosságáról már megoszlanak a vélemények. Keszei Sándor úgy látja, az iskoláknak kötelességük biztosítani az alapvető higiéniai feltételeket, ahogy a tábla és a kréta árát sem fizettethetik ki a szülőkkel. Vagyis bár megkérheti az intézményvezető a szülőket arra, hogy segítsenek ezeknek a beszerzésében, senkit nem kötelezhet fizetésre.

Kötelező beszerezni, kifizetni:
Testnevelés órákon használandó felszerelés: cipő, zokni, tornadressz, rövidnadrág, póló, melegítő, a márka és az ár meghatározása nélkül
Tankönyvek: azoktól a diákoktól, akik ingyenes tankönyvre jogosultak, az atlaszért és a nyelvkönyvekért sem lehet pénzt kérni
Taneszközök: a tanórákon való részvételhez feltétlenül szükséges ceruzák, tollak, füzetek és egyéb eszközök, de a márka és az ár meghatározása nélkül
Nem kötelező beszerezni, kifizetni:
Szalagtűző ruha: hacsak az iskola házirendje nem tartalmazza, a diák nem kötelezhető arra, hogy részt vegyen a saját szalagtűzőjén, így a ruha megvásárlása sem kötelező
Ballagási öltözék: nem kötelező megvásárolni, elkészíttetni
Ellenőrző könyv: ingyenes minden diák számára, az árát csak a dokumentum pótlásáért kérhet az intézmény

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint azonban jogos az iskolák kérése. „Álláspontunk szerint bizonyos esetekben, például különböző anyagok fénymásolásakor az intézmény egy többletszolgáltatást nyújt, amelyért térítési díjat szedhet. Ez azonban nem lehet több, mint az adott szolgáltatás költsége, vagyis a közoktatási intézmény a szolgáltatás nyújtásából nem profitálhat” – áll beszámolójában. Az ombudsman kiemeli, hogy a közoktatási törvény szerint a pedagógus a minőség és az ár megjelölése nélkül olyan ruházati vagy más felszerelés beszerezését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott órákon. Viszont azoknak a felszereléseknek a megvásárlását már nem teheti kötelezővé a tanár, amelyek nem feltétlenül szükségesek, „csupán” hasznosak.  

Osztálypénz: az iskolai mumus

Kirándulásokra, teremdíszítésre, ajándékozásra és az ünnepi programokra – ezekre a célokra fordítják az iskolák többségében az osztálypénzt. Míg alsó tagozatban ötszáz és ezer, addig felsőben és középiskolában ezer és háromezer forint között mozog a havonta befizetendő összeg nagysága. „Egyértelműen látszik, hogy az utóbbi időben a családok kevesebb pénzből gazdálkodnak, a fiam osztályából többen még egyáltalán nem fizettek osztálypénzt szeptember óta” – mondja Tóth Istvánné, aki több szülőtársával és az osztályfőnökkel együtt úgy döntött, az anyagi nehézségek miatt ebben a tanévben inkább nem szedik be a havi kétezer forintot.

Hasonlóan bármelyik osztályközösség dönthet: az ugyanis, hogy kell-e osztálypénzt fizetni, és mekkora az összege, nem az intézmény vezetősége határozza meg, erről a szülői értekezleten szavazhatnak a megjelentek. „A gond az, hogy tapasztalataink szerint a tehetősebb szülők nem vállalnak közösséget azokkal, akik nem állnak jól anyagilag, és akik számára ennek az összegnek a befizetése is nagy áldozat” – mondja Keszei Sándor. Az egyesület vezetője szerint az egyre többeket érintő pénzügyi nehézségek miatt az év elején elfogadott befizetéseket érdemes lenne újra átgondolni, és újra szavazásra bocsátani.

 

[Forrás: origo]

Rendezvénynaptár
<2019. november>
HKSzCsPSzV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu