Szeretnék elérni, hogy a magyar fiatalok olyan stabil értékrenddel menjenek külföldre,
hogy aztán az ott megszerzett tudást, tapasztalatot hazahozzák, és Magyarországon
építsék a jövőjüket - tette hozzá. Kiss Norbert ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a bemutatott
dokumentumra utalva azt mondta, céljuk az volt, hogy 2020-ig jövőképet, "iránytűt"
adjanak a magyar ifjúságnak.
Arról beszélt, hogy eddig több mint harminc, az ifjúsággal kapcsolatos intézkedése
volt a kormányzatnak, amelyek közvetve vagy közvetlenül a fiatalok itthoni boldogulását
szolgálják. "Ha a magyar fiatalok úgy érzik, hogy az egzisztenciájuk itthon nem
elég jó, akkor az a dolgunk, hogy jó egzisztenciát teremtsünk, (...) ha úgy érzik,
hogy azért nem vállalnak gyerekeket, mert anyagi nehézségekkel küzdenek, akkor
a kormányzatnak az a feladata", hogy javítson az anyagi helyzetükön - fogalmazott,
példaként a rezsicsökkentést említve.
Téglásy Kristóf, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságügyi főosztályvezetője arról
beszélt, hogy a most elkészült - és az interneten is elérhető - "Hozd haza a tudásod,
itthon építsd a jövőd!" - a Magyar Ifjúság 2020 elnevezésű dokumentumon hat munkacsoport,
125 szakember dolgozott három hónapig. A munkacsoportokban 43 százalék volt a
kormányzati szereplő, a többiek civilek, köztük ernyőszervezetek képviselői. Elmondta,
folytatják a munkát, jobban bevonva a fogyatékkal élő, valamint a hátrányos helyzetű
fiatalokat képviselő szervezeteket.
Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fiatalok
az elmúlt ezer évben alapvetően külföldön tanultak. Emlékeztetett ugyanakkor arra,
hogy a rendszerváltás előttii generációk nem tapasztalhatták meg, milyen külföldön
tanulni, ismereteket szerezni. A kutató azt mondta, Magyarországról jóval kevesebben
tanulnak külföldön, mint a környező országokból.
Közölte, a magyar egyetemisták 2,7 százaléka tanul rövidebb-hosszabb ideig külföldön,
ez az arány Hollandiában 5,2 százalék, és az uniós átlag is nagyjából 5 százalék.
Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a magyar fiatalok, akik Nagy-Britanniában
tanulnak tovább - felvételi arányukat tekintve - magasan kiemelkednek az európai
átlagból.
Az oda jelentkező fiatalok 60 százalékát veszik fel valamelyik felsőoktatási
intézménybe, míg ez az arány a lengyel diákoknál 40 százalék, ami megfelel az
uniós átlagnak. Megjegyezte, valószínű, hogy ez a jó eredmény a magyar oktatási
rendszernek is köszönhető. Elmondta, azok a fiatalok, akik külföldre mennek -
az eddigi adatok szerint - jóval nagyobb arányban térnek vissza, mint a többi
európai ország fiataljai, sőt a - hagyományos helyszínként - Bécsben tanuló fiatalok
még ennél is nagyobb arányban.
Forrás: MTI/ Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárság
