Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Szakértői tanulmányút Litvániában
2014.02.21. péntek
cedefop_ca

A litván Oktatási Minisztérium Pedagógiai Intézete "A Bridge to the Future through Quality Education and Digital Content" (Híd a jövőbe minőségi oktatással és digitális tartalommal) címmel, egyhetes szakértői tanulmányutat szervezett Vilniusban, 2013. decemberben.

A CEDEFOP (az Európai Unió oktatás- és szakképzés-fejlesztést koordináló szervezete) keretében rendezett programon tizenegy ország képviseltette magát: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Bulgária, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Belgium, Németország és az Egyesült Királyság.

A vendégek között oktatásirányítási szervek képviselői, pedagógiai szakmai szolgáltatók munkatársai valamint gyakorló pedagógusok és tanácsadók voltak – akiknek munkája valamilyen módon kapcsolódott az oktatásban alkalmazott infokommunikációs technológia (IKT) használatához.

A résztvevők előadást tartottak az általuk képviselt területről (magyar részről a pályaválasztás segítő internetes KOM-PASSZ program került ismertetésre).

A tapasztalatcsere során gazdag körkép alakult az oktatásbeli IKT gyakorlati kérdéseiről, a legfontosabbak itt olvashatók.

  • Valamennyi oktatáspolitikában prioritás az IKT lehetőségeinek minél jobb kiaknázása. A gazdaságilag kevésbé fejlett országokban is (pl. Bulgária, Horvátország, Lengyelország) komoly erőfeszítések történnek a stratégiai tervezés és a minőségfejlesztés irányában.

  • A nyugat-európai államok többségében a tanulók nagy része saját mobileszközzel (okostelefon, táblagép) és állandó internet-hozzáféréssel rendelkezik, emiatt a web 2.0 alkalmazások használata elterjedtebb; IKT-ismeret és használat terén azonban nekik is van mit fejődniük.

  • Míg kelet-Európában az innováció elsősorban pilot-programokban való Smart Class program, Vilniussul meg, Németországban már olyan kérdésekkel foglalkoznak, hogyan hangolhatók össze a tartományonként eltérő sztenderdek (mivel különböző gyártmányú eszközök/operációs rendszerek terjedtek el az egyes területeken). 

  • A megemelkedett eszközellátottság fókuszba helyezi a következő lépcsőfok: a jó használat kihívásait. Ennek megfelelően, mindegyik országban már számos, nagy adatbázisai vannak a tanításban felhasználható digitális tananyagoknak. Ezeken a portálokon a jó gyakorlatokat, módszereket is közzé teszik.

  • Az ingyenesen használható („open source”) programok/felületek mindenütt népszerűek és elterjedtek; a kereskedelmi szoftverek viszont gyakrabban adnak ki frissítéseket (követve a technikai eszközök fejlődését), és több támogatást biztosítanak.

  • A közösségi médiát számos helyen használják az oktatásban, azonban néhány helyen (pl. Madridban) szoftveresen tiltják az iskolai táblagépeken; Litvániában pedig ellenőrzik, milyen alkalmazásokat használnak a tanulók.

  • Megoldandó feladat a stratégiák és tevékenységek összehangolása: sok párhuzamossággal találkozhatunk az egyes területeken; nem gazdaságos a bevált módszerek "újrafelfedezése". Önálló fejlesztés helyett a fordítás/adaptáció költségkímélőbb volna, ez azonban érinti a szerzői jogok kérdését is, amelynek szabályozása nem megoldott, még kevésbé egységes.

  • Az alkalmazásokban tapasztalható angol nyelvi túlsúly néhány országban nem probléma, de pl. Olaszországban és Spanyolországban nem vesznek át fordítás nélkül oktatóprogramot; míg olasz, spanyol tartalmak ritkán kerülnek át más nyelvre.

  • A „digital content” minőségbiztosítása – érvényességének ellenőrzése, frissítése – fontos kihívás, melynek nemcsak pedagógiai, hanem gazdasági aspektusai is vannak.
    Az oktatásirányítás sokat fordít tananyagfejlesztésre, a központi szabályozás miatt azonban a létrehozás folyamata lassú; néhány esetben elavult ismeretek kerülnek a frissen elkészült anyagba. Érdemes volna alacsonyabb szintre (akár iskolákhoz) delegálni a monetáris döntések egy részét, rugalmasabb alkalmazást biztosítva.

  • A fejlett országokban is magas a pedagógusok között az digitális ismeretek hiánya ill. a modern eszközöktől való idegenkedés. Emellett megjegyzendő, hogy az eszközök felhasználóbarát jellege még fejlesztésre szorul, mivel használatuk olykor igen időigényes.

  • Fontos az IKT intézményen belüli támogatottsága: létezik-e erre a célra alkalmazott személy(zet), illetve, milyen a vezetés hozzáállása. Ettől is függ, hogy biztosítanak-e forrást  valamilyen formában - mint pl. továbbképzés, belső támogató személyzet, esetleg munkaidő kedvezmény az otthoni felkészülés segítésére.

  • Az IKT eszközök önmagukban nem teszik sikeresebbé a tanítási/tanulási folyamatot, a főszereplő a pedagógus marad, az ő feladata szabályozni illetve – mintanyújtással is – oktatni a digitális tartalom helyes használatát. A tanárok munkafeltételei közé azonban nehezen illeszthető be az önálló tananyagkészítés feladata és új technikák tanulása, mivel mindegyik kifejezetten idő- és gyakorlásigényes.

  • Az informatikai jártasság és annak továbbadása ma már nemcsak az informatika tanár feladata. Ehhez széleskörű tanári továbbképzések ill. egyéb támogatás – akár (intézményen belüli, vagy néhány intézményért felelős) tanácsadó szakember, akár munkaidő-kedvezmény, pénzbeli vagy presztízsbeli premizálás – biztosítása szükséges.

A megbeszélések mellett látogatásokat tettünk az oktatási ágazat több szintjén (minisztériumban, pedagógiai intézetekben, közép- és általános iskolában, oktatási kiállításon és vásáron), részt vettünk oktatáskutatók, tananyagfejlesztők és szoftverfejlesztők előadásain, és olyan konzultációkon, melyet a látogatók és a vendéglátók együttesen folytattak.

A tanulmányút utolsó napján meglátogattuk a „Mokykla 2013” évente megrendezésre kerülő oktatási kiállítást (www.facebook.com/pages/Paroda-Mokykla), amelyen a kormányzat is képviselteti magát, és amelyen találkozhat az ágazat valamennyi szereplője – oktatáspolitikus, tanár, diák, szülő, tananyagkészítő, taneszközgyártó vagy -forgalmazó vállalkozás. Az esemény nagy médianyilvánosságot kap, és számos iskolából szervezetten érkezne k tanulók. Itt megjelenik a „hardware” számos formája (a tanítás tárgyi-technikai eszközei) a hagyományostól a legmodernebbekig (láthatunk tankönyveket, szemléltetőeszközöket, fejlesztő játékokat, 

Agyhullámokkal vezérelhető autó a "Mokykla 2013" kiállításon

tableteket, interaktív táblát, digitális írásvetítőt és mikroszkópot, 3D nyomtatót), másrészt találkozhatunk a tanítás-tanulási folyamat szellemi oldalával is számos innováció ill. szemléletformáló elem bemutatása által (pl. az egészséges táplálkozás, a gyermeknevelés, a környezetvédelem különféle eszközeit középiskolások vagy egyetemisták mutatják be.)

Az életben alkalmazott tudás megjelenése inspiráló és érdeklődést felkeltő a gyermekeknek, az oktatási folyamat szereplői pedig a találkozás által ráláthatnak egymás szakterületére, amely ösztönző mind az együttműködés, mind a saját fejlesztések terén.

A szervező Litvánia futó IKT-projektjeiről a csatolt dokumentumok között lehet (angol nyelven) tájékozódni.


Gebauer Ferenc

pszichológus

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat
Pályaválasztási Tanácsadó

Rendezvénynaptár
<2017. november>
HKSzCsPSzV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu