Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
IKT-használat a török iskolákban
2010.10.26. kedd
kmm

Kőrösné dr. Mikis Márta (az ISZE elnöke) 2010 októberében a TEMPUS Közalapítványtól elnyert ösztöndíjjal Törökországban tanulmányozta az IKT-oktatás alkalmazását.
Az alábbi cikkben a tanulmányútról készült összefoglalóját adjuk közre.

IKT-használat a török iskolákban

2010 októberében a TEMPUS Közalapítványtól elnyert ösztöndíjjal öt napot tölthettem Törökországban, hogy az IKT oktatási alkalmazását tanulmányozhassam. A meghívás szervezője Isztambul városának EYÜP elnevezésű kerülete volt. Ebben a kb. 350 ezer lakosú, hatalmas városrészben 60 iskola található (ebből 46 általános iskola), a tanulói összlétszám 64 ezer fő. Mindezt azért részletezem, mert az iskolai IKT-használatot erősen befolyásolja az, hogy az állami fenntartású iskolákban minden évfolyamon 45-50 diák jár egy osztályba.

A vendéglátók a programhoz a 3 T címet választották: Theory, Teaching, Technology (azaz elmélet, tanítás, technológia), vagyis azt kívánták „jó példákkal” bemutatni, hogy az elméleti ismeretekből kiindulva az iskolai oktatás során hogyan jutnak el az IKT eredményes alkalmazásához. Az iskola- és intézménylátogatások ennek jegyében zajlottak. Céljaik Törökországot a múlt században felvirágoztató, és még ma is mindenütt elismert, tisztelt, minden iskolában, tanteremben látványosan is bemutatott Kemal Attatürk reformjaira épülnek, amikor a 21. századi információs társadalom eléréséről, valamint a mindenki által oly annyira várt EU-csatlakozásról beszélnek. Ezért lépten-nyomon kifejezésre juttatták, hogy a tanulmányút 10 európai országból idelátogató 14 résztvevőjétől tanulni szeretnének, hasznos tapasztalatokat szerezni az iskolai IKT-ról, valamint együttműködési kapcsolatokat kialakítani.

Az ötnapos út alatt négy intézményt és nyolc iskolát látogattunk meg, ahol módunk volt IKT-s tanórákon is részt venni. Az iskolák feltételei rendkívül különbözőek. Számítógépterem és Internet-kapcsolat – állami támogatásnak köszönhetően – minden török iskolában van, ám a használat foka, milyensége rendkívül eltérő. A Nisanci Sehit Er Eyup Beyazit Általános Iskolában például minden terem interaktív (Smart) táblával felszerelt, a tanárok többsége fiatal férfi, és jól tudják kezelni a technikai eszközöket. Persze 45-48 fős osztályokban frontálisan, jórészt kivetítőként használják a táblát, amin saját fejlesztésű anyagaikat vagy a táblaforgalmazótól kapott, olykor angol nyelvű digitális anyagokat, animációkat jelenítik meg. A diákok időnként – jelentkezés alapján – kijutnak a táblához, amikor azon valamit jelölni vagy beírni kell.

  

 

 

 

 

 

 

 

Beyazit Általános Iskola – a természettudományos és egy alsós tanterem interaktív táblával

 

A Merkez Általános Iskolában 3 éve minden teremben van interaktív tábla és minden pedagógus használja: a „Vitamin” nevű, eléggé monopol helyzetben levő tananyag-forgalmazó cégtől szerzik be a digitális anyagokat.

Egyenruhás diákokBár a hatalmas gyereklétszám nem kedvez sem a kooperatív módszerek alkalmazásának, sem a diákok digitális írástudása fejlesztésének, mégis van előnye: így a szülők létszáma is nagy, akik rendszeresen támogatják anyagilag az iskolát. Az ún. Parental Board (Szülői Tanács vagy Iskolaszék) kiemelkedő szerepet tölt be minden iskola életében. Az állami támogatás kevés, így a szülők adják össze a pénzt önkéntesen – ki-ki anyagi helyzetének megfelelően – a tanárok által eldöntött, beszerzendő dolgokra, kiadásokra: legyen szó a falak kifestéséről, új függönyről vagy éppen interaktív tábláról – ahogy az egyik iskola minden egyes IKT-beszerzése szülői szponzo-rálásnak köszönhető.

A testrészek tanulását segítő szoftverA magániskolákban persze merőben más a helyzet. Zöldövezetben, szögesdrótos kerítéssel, biztonsági rendszerrel védett campuson modern, jól felszerelt iskolaépület, sportpályák, tornacsarnok, kultúrépület színházteremmel, külön iskolabuszos közlekedéssel várja azoknak a gazdag törököknek gyermekeit, akik napi 23 dollárt képesek fizetni tandíjként. A borsos tandíj ellenében az állami iskolákhoz képest minden „szolgáltatást” megkapnak a diákok: 12 évfolyamon át angol-török kéttannyelvű képzést maximum 25 fős osztályokban, kb. 30 fajta különórát (az összes hangszeres zenétől kezdve mindenféle sportágon át a művészeti szakkörökig), az elegáns étteremhez hasonlító menzán egyenruhás, fehér kesztyűs pincérek felszolgálását, – no és az IKT-t mesterfokon.

Hisar Magániskola – a tanári szobákTörökországban az Oktatási Minisztérium kötelező alaptanterve heti 1-2 tanórát javasol az informatikai ismeretek megszerzésére, de az informatika tanóra nem kötelező. A meglátogatott Hisar magániskolában (www.proiecte49.ro/the_team_tr.html) ezt mégis fontosnak tartják, és 2. osztálytól rendszeresen heti két informatika órát tartanak. Emellett az összes tanár az összes tantárgyban lépten-nyomon alkalmazza az IKT-t. Ehhez minden tanterem kellően felszerelt, ugyanúgy, mint a tanórák megtartására alkalmas három könyvtár, de még a büfé előterében is szabadon használható gépek állnak a diákok rendelkezésére. Az egész iskola gyors internettel, wifivel lefedett.

Ott jártunkkor a 4. osztályosok informatika órán éppen a hálózatról tanultak, és már alsó tagozaton intenzíven használják a Moodle keretrendszert: ezen találják a tananyagot, a teszteket, feladatokat, amelyeket otthon is elérnek. A felsősöknek természetes alkalmazás az Messenger, a web2, e-könyvek – akár a szaktárgyi órákon is. Az informatika iránt mélyebben érdeklődők fakultatív órákat is felvehetnek, ahol programozással, grafikai tervezéssel, webfejlesztéssel foglalkozhatnak. Színes iskolaújságukban a diákoknak feltették a kérdést: Le tudnál-e mondani a technikai eszközökről? A válaszokból (a 2. osztályostól a 12. évfolyamosig) az derül ki, hogy mindennapi, megszokott a technológia használata, amivel játszanak, tanulnak, zenét hallgatnak, kommunikálnak – beleértve a 2-3 éve vásárolt iPod-okat is.

Elektronikus hirdetőtábla a folyosókon A szakkörválaszték szórólapjai 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A pedagógusok reggeltől estig az iskolában vannak (délután is van tanítás minden iskolában), továbbképzésre nem járnak, azt „házon belül” oldják meg. Az IKT-újdonságok és módszerek megismertetése például a függetlenített IKT-szakember (rendszergazda vagy oktatástechnikus) feladata. Az informatika tanárok szobájában a falon kifüggesztve látható a tanterv, eltérő színnel jelzett témakörökre és évfolyamokra bontva.

Persze az alaptanterv által csupán ajánlott informatika órákat máshogy is lehet értelmezni. Szinte hidegzuhanyként ért bennünket az IKT-használatban élenjáró magániskolát követő látogatás: az Oguz Canpolat Középiskolában 1400 diákra egyetlen, 22 munkaállomásos, látszólag nem használt informatika kabinet jutott, informatika tanár nélkül. Nem tartják fontosnak az informatika oktatását, hiszen „azt úgyis mindenki használja, már az óvodától kezdve. „Bárki” használhatja kabinetjüket, ha szükségesnek látja….” Megdöbbentő volt a 21. században ez a különbség és az aznapi iskolák közti két véglet összehasonlítása. Ám ez az iskola másban kiváló: elnyerte a „fehér iskola” kitüntetést, ami a kerület legtisztább iskoláját illeti!

Alsós informatika kabinetA Haydar Akcelik Szakközépiskola lányok számára nyújt képzést: divattervezést, varrást, lakberendezést és óvóképzést. Csupán a lakberendezők használnak számítógépet, a bútorboltokból nálunk is ismert tervezőszoftverrel és szabad kézzel is dolgoznak. Az óvodapedagógusok képzésében nem tartják fontosnak az IKT használatát, az informatika oktatását, hiszen „az óvodákban úgysincs számítógép”. A hivatalos álláspont persze mind-ennek ellentmond: a kerület polgármestere látogatásunkkor kimondottan hangsúlyozta a 21. századi technika fontosságát és az oktatás prioritását – „Befektetés az oktatásba – befektetés a jövőbe!” szlogenjével. Az sem volt világos, hogy a kerület oktatási hivatalában futólag bemutatott, minden iskola számára kötelező, minisztérium által bevezetett, jelszó alapján bárhol, szülő számára is hozzáférhető, lekérdezhető elektronikus naplók (e-okul) naprakész állapotát (hiányzások, osztályzatok) hogyan tudják megoldani az „arra kijelölt személyek”, átlagosan 1500 fős iskolák esetén, amikor a termekben, a tanároknál – a magániskolákat kivéve – nincsenek laptopok. Mindenesetre még papíron is adminisztrálnak.

Az ergonómia fontosságát jelző poszterA résztvevők által képviselt európai országok között is vannak különbségek az IKT tekintetében. Függetlenül attól, hogy az adott országban van-e kötelező informatika tantárgy vagy sem, mindenütt kiemelt szerepet kap a diákok digitális kompetenciájának fejlesztése, felkészítésük a 21. század információs társadalmára. A balti államok az élenjárók: Lettországban például a bankolás már 97%-ban interneten történik, az észtek büszkén mutatták elektronikus személyi igazolványukat, amellyel utazni és szavazni is lehet. Az iskolai wifi, e-naplók egyre terjednek és a „fehér táblák” alkalmazása is eltér a hagyományos táblákétól, hiszen a kivetítésen túl módszertani változásokat is kell(ene), hogy hozzon. A látogatás során tehát tanultunk: egymástól is és a török példákból is. Nagy kihívást jelent, hogy hogyan lehet(ne) megoldani a diákok digitális kompetenciáinak fejlesztését hatalmas osztálylétszámmal és egyetlen digitális táblával. Hogyan segíthetnének ebben az informatikáért felelős tanárok? Informatika Tanárok Egyesületéről – az általam bemutatott magyarországin kívül – csak a ciprusi kollega számolt be, ám megfogalmazódott egy együttműködési igény az EU-országok informatikát oktató, illetve alkalmazó pedagógusainak összefogására, közös tevékenységére, amelyet az ISZE szívesen koordinálna.

Mindenesetre rendkívül erős a szándék Törökországban az EU-hoz való csatlakozásra. Szimbolikus, ahogy török szervezőnk, Serkan Tekgüzel tanár úr az oklevélátadó záró ceremónia előtt feltűzi a teremben az EU zászlót. Vendégszeretetük kiváló, így drukkolhatunk, hogy sikerüljenek EU-s terveik!

Kőrösné dr. Mikis Márta
ISZE-elnök

Diplomaátadás

Rendezvénynaptár
<2018. augusztus>
HKSzCsPSzV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu