Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Nyilvánosak a PISA 2012 mérés eredményei
Szerző: Végh Györgyi
2013.12.04. szerda
pisa-2012

Nyilvánosak a 2012. évi nemzetközi PISA-mérés eredményei. A 65 ország részvételével készült felmérésben Magyarország közel 200 iskolájának mintegy 4600 15 éves diákja vett részt, az OECD átlagnál alacsonyabb teljesítménnyel.

A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.

Ennek keretében az olvasás-szövegértés, a matematika és természettudományok területén mérik a diákok - főként a gyakorlati - ismereteit. Az eredményeket. 2009-ben a vizsgált három terület közül a szövegértésnél volt némi javulás, a másik két területen azonban nem volt változás.

A 2012 tavaszán készült PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat eredményeit 2013. december 3-án, kedden hozták nyilvánosságra (64 országban egyszerre).

"Sajnos nem számolhatunk be jó eredményekről, valamennyi területen az OECD-átlag alatt vagyunk. Ez volt az első olyan év, amikor egyik területen sem vagyunk az átlagnál jobbak" – mondta Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár a délutáni budapesti sajtótájékoztatón. Szövegértés, matematika és természettudományok területén is alacsonyabbak lettek az OECD (az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) átlagánál a magyar tanulók eredményei.
Az államtitkár úgy értékelte, a felmérés romló eredményei is alátámasztják, hogy a köznevelés megújítása nem tűrt halasztást.
Kiemelte, hogy a mérésben részt vevő fiatalok többsége 2003-ban kezdett iskolába járni, a romló teljesítmények iskolás koruk kezdeti szakaszának kritikus következményei.

Hoffmann Rózsa elmondta, 2000 óta mindig volt kisebb-nagyobb hullámzás, de a 2012-es az első év, amikor mindhárom területen egyaránt az átlag alatt maradt a 15 évesek eredménye. Matematikából a 29., szövegértésben a 22., a természettudományok területén a 23. helyen végeztek a magyar diákok a 34 OECD-államból.

Az államtitkár aláhúzta, hogy a felzárkózatás terén a korábbi oktatásirányítás lépései nem hoztak érdemi javulást. Mint mondta, a legutóbbi mérések eredményei végképp egyértelművé tették, hogy az elhibázott intézkedések az oktatás színvonalromlásával jártak, ezért visszamenőlegesen is igazolva látják a jelenlegi kormány által meghozott intézkedéseket.

Felidézte, hogy 2003-ban módosult a Nemzeti alaptanterv, amelyből kivették a kötelezően megtanítandó tartalmakat, és az iskolák külső szakmai ellenőrzése sem működött, a kompetenciafejlesztést szembefordították az ismeretszerzéssel, az alsó tagozaton bevezették a szöveges értékelést, az évismétlés pedig tiltott volt.

A köznevelési rendszer megújítására vonatkozó kormányintézkedésekre emlékeztetve Hoffmann Rózsa szólt a nagyobb állami szerepvállalásról, a tanfelügyelet, a külső szakmai ellenőrzés rendszerének elindításáról, a szaktanácsadói, tantárgygondozói rendszer felújításáról, az iskolavezetők szerepének megújításáról, valamint a jelentős béremelést magában foglaló pedagógus-előmeneteli rendszerről is.

Reményét fejezte ki az államtitkár, hogy a meghozott intézkedések és azok folytatása a következő mérések eredményében (legkésőbb hat év múlva) javulást mutatnak majd.

Balázsi Ildikó, a PISA nemzeti projektvezetője, az Oktatási Hivatal közoktatási mérési osztályának vezetője a főbb adatokról adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a vizsgálatban a 34 OECD- és 31 partnerország (összesen 65, Málta kivételével az összes EU-s ország) vett részt a 2012. évi mérésben. A teszteket mintegy 500 ezer – köztük kb. 4600 magyar– tanuló töltötte ki.

A projektvezető összevetette a 2009. és a 2012. évi PISA-mérés eredményeit, az adatokat az alábbi táblázat tartalmazza

 

2009. évi mérés

2012. évi mérés

magyar pontszám

átlag
pontszám

magyar pontszám

átlag
pontszám

matematika

490

496

477

494

olvasás-szövegértés

494

493

488

496

természettudományok

503

496

494

501

Mint mondta, megállapítható, hogy a magyar tanulók átlageredménye mindhárom területen alacsonyabb volt az OECD-átlagnál, matematikából és természettudományokból pedig szignifikánsan alacsonyabb átlageredmények születtek.

2012-ben a mérés kiemelt területe ismét a matematika volt, tehát a 9 éves trendadatok összevetése is lehetséges lesz majd.

Megjegyezte, hogy az idén először mérték a digitális szövegértést, 32 ország részvételével. Ezen a területen az elért 450 pontos magyar átlageredmény a 27-29. helyre volt elegendő.

Balázsi Ildikó szólt az esélyegyenlőség területén tapasztalt vonatkozásokról is. Elmondta, hogy a magyar tanulók átlagos szociokulturális háttere alacsonyabb, mint az OECD átlag, az iskolák közötti különbségek is nagyobbak és a családi háttér erősebben befolyásolja a tanulók eredményét az OECD-átlagnál.

Csapó Benő, a PISA Igazgató Tanácsának magyar tagja és alelnöke bevezetőjében utalt arra, hogy Magyarország már a ’70-es évektől részt vesz nemzetközi mérésekben, s nem új hír, hogy romlanak az eredmények, a TIMSS vizsgálat is ezt jelezte.

A PISA-mérésekre vonatkozóan azt emelte ki, hogy míg az olvasás-szövegértés feljött a középmezőnybe, a három terület közül a matematika pozíciói a legrosszabbak. Ez azt jelzi, hogy radikális változtatásra van szükség, mert e tárgy eredményei jelentős mértékben kihatnak a természettudományos eredményekre, várható, hogy azok is tovább fognak romlani.

Hangsúlyozta, hogy a PISA „nem olimpia”, nem a helyezés számít, hanem ahhoz nyújt segítséget, miben kell változtatni, mi teszi sikeressé az iskolákat.

Az oktatás minőségének javítása nem pénzkérdés csupán- jelentette ki, hozzátéve: vannak országok, amelyekben a magyarországinál kevesebb pénzt fordítanak oktatásra, és mégis sikereket érnek el.
Jó példaként Lengyelország és Észtország példáját említette, ahol a változtatások és a kitartó, következetes fejlesztés eredményes volt.

„Fel kell állni, innen kell előre lépni!” – zárta összefoglalóját Csapó Benő.

Rendezvénynaptár
<2017. szeptember>
HKSzCsPSzV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu