Az újdonságok közé tartozik, hogy a szövegértés és matematika területén bevezetésre
került az „évfolyamfüggetlen skála”. Mennyiben segíti ez az eredmények értékelését, milyen előnyökkel jár?
Balázsi Ildikó: Az évfolyamfüggetlen skála azt jelenti, hogy a 6., a 8. és a 10. évfolyamos
tanulók eredményeit ugyanazon a skálán mérjük. Ezzel az eljárással a mérés évétől
és az évfolyamtól függetlenül összehasonlíthatók a felmérésben elért eredmények.
Így már az is vizsgálható, hogy a 8. és 10. évfolyamos diákok eredménye mennyit
javult két év alatt. És mivel a mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé tette
a tanulók egyéni követését az adatvédelmi szabályok betartása mellett, a fejlődés
mértéke tanulói szinten is vizsgálható.
Ezt a lehetőséget igyekeztünk is a lehető legjobban kihasználni, a tanulói jelentések
és a telephelyi jelentések is új ábrákkal bővültek, amelyek a tanulók kétéves
fejlődését mutatják be. Természetesen a már megszokott módon a tanulóra vagy telephelyre
vonatkozó adatok mellett itt is minden esetben referencia-értékeket is feltüntetünk,
a saját fejlődés mellett bemutatjuk az átlagos fejlődést is országosan és a valamilyen
szempontból hasonló tanulók vagy telephelyekre vonatkozóan.
A képességskálák újradefiniálásával együtt új közös képességszintek (7-7 képességszint)
kialakítása is megtörtént. Hogyan, milyen módszerrel végezték el ezt a nagy körültekintést
igénylő feladatot? Mi volt a kiindulási alap a szintek kialakításakor?
Balázsi Ildikó: A képességszintek eddig is részét képezték az elemzéseknek, de ahogyan az egyes
évfolyamok skálái nem voltak összemérhetőek, a régi képességszintek sem ugyanazt
takarták az egyes évfolyamokon. Az új skála mellett az új képességszintek is egységesek,
az azonos szinten lévő tanulók azonos képességekkel rendelkeznek, függetlenül
attól, hányadik évfolyamra járnak.
A képességszintek kialakításánál a felmérés feladatai jelentik a kiinduló pontot.
A feladatokat nehézségük szerint csoportokba osztjuk, majd a tanulók arra a szintre
kerülnek, amelynek feladatait legalább 50%-os arányban meg tudják oldani. A szinthez
tartozó tanulók képességeinek leírásához a szint feladataiból indulunk ki, összegezzük,
hogy milyen képességek kellenek ahhoz, hogy a tanuló a szint feladatait megoldja.
A képességszintek segítségével tehát a teszt eredménye alapján számított képességpontok
mögé nézhetünk, megtudhatjuk, hogy milyen képességeket jelent az elért eredmény.
Mi indokolta a nemzetközi és a korábbi gyakorlattól eltérő új skálázásra való
áttérést?
Balázsi Ildikó: Az új skála a nemzetközi mérések és a korábbi kompetenciamérés skáláihoz hasonlóan,
ugyanolyan módszerekkel készül. Az egyetlen különbség az, hogy a három évfolyamra
közösen alakítottuk ki azt, így a tanulók egyéni fejlődése vizsgálható. Hasonló,
egységesen kialakított skálák a nemzetközi gyakorlatban is megtalálhatók, ez nem
új eljárás.
Létezik-e hasonló kompetenciafejlődést mérő értékelési rendszer Magyarországon
kívül?
Balázsi Ildikó: Tudtommal olyan, amely kompetenciamérés, nem pedig tantervi mérés, három évfolyamon
is méri a tanulók teljesítményét, a fejlődés mértékét is visszajelzi és ilyen
komplex, sokrétű jelentést ad tanulói, telephelyi, intézményi és fenntartói szinten
is, nincs még egy. Európában legalábbis biztosan nincs.
Az intézmények jelszavas belépés után elérhetik saját adataikat, további adatokat
rögzíthetnek és további elemzéseket is készíthetnek.
Milyen érdeklődést tapasztalnak a kompetenciamérés eredményeinek fenntartói és
intézményi hasznosításával kapcsolatban?
Balázsi Ildikó: A visszajelzések azt mutatják, hogy most már elég jól ismerik és használják
az intézmények elsősorban a jelentéseket, de a belépéses elemző rendszert is.
A jelentéseket közzétevő oldal 2009. márciusi indulása óta több mint másfélmillió
letöltés történt, ebben persze a tanulói és telephelyi jelentések is benne vannak.
Emellett a FIT elemző szoftverbe mintegy 39 ezer belépést regisztráltunk.
Az eddigi rendelkezés szerint (3/2002. OM rendelet) az Oktatási Hivatal egy iskola
fenntartójának figyelmét intézkedési terv elkészítésének kezdeményezésére hívja
fel, ha az adott évben elvégzett mérések eredményei alapján az iskola tanulói
nem érték el (szövegértésből a tanulók legalább fele és matematikából legalább
huszonöt százaléka) az előírt minimumot: a felmért évfolyamokra meghatározott
1. képességszintet.
Az új képességszintek és skála, valamint értékelési lehetőségek ismeretében hogyan
változik az intézkedési terv készítésének kötelezettsége?
Balázsi Ildikó: A szabályozás egyelőre nem változott, az új skála új képességszintjeire ez a
kritérium ugyanúgy alkalmazható.
A követő mérés lehetőségének megteremtése érdekében 2008-tól tanulói mérési azonosító bevezetésére került sor, így (attól az évtől kezdődően) tanulói szinten nyomon
követhetők a teljesítmények. A 2008. évi méréstől kezdődően az intézmények új
tanulóik eredményeit is elérhetik a tanulói jelentések generálásával. A követéses
visszajelzés a 2010. évi méréstől válik lehetővé: összevethetők, vizsgálhatók
pl. a 2008. évi 6.-os és 2010. évi 8.-os, vagy a 2008. évi 8.-os és 2010. évi
10.-es eredmények.
Rendelkeznek-e visszajelzéssel arról, hogy milyen arányban tájékozódnak a tanulók
és szüleik a tanulói egyéni teljesítményekről?
Balázsi Ildikó: A letöltések számából arra következtethetünk, hogy nagy az érdeklődés a tanulói
eredmények iránt. A tanulói jelentéseknek több mint egyharmadát töltötték le legalább
egy alkalommal az elmúlt két évben. Azt nem tudjuk persze megállapítani, hogy
ki volt az, aki a jelentéseket letöltötte, de az azonosítókat csak a tanuló, a
szülei és az iskolája ismeri. Az iskola pedig a FIT elemző szoftverbe belépve
részletesebb adatokat is kaphat.
Öt évvel ezelőtt mind a hazai, mind a nemzetközi vizsgálatok azt mutatták, hogy
a diákok jelentős hányadánál számottevő hiányosság tapasztalható az alapkompetenciák területén. Most mit mondanak
a tények (a mérési eredmények)?
Balázsi Ildikó: A nemzetközi vizsgálatok a szövegértés területén enyhe javulást mutatnak, mind
a 2006-os PIRLS, mind a 2009-es PISA vizsgálat az átlageredmények és az alulteljesítő diákok szintjén javuló tendenciát
mutat. A matematika és természettudomány területén ezzel szemben nem volt jelentős
változás.
Az Országos kompetenciamérésben ilyen trendek nem állapíthatók meg. 2003-hoz
képest inkább csak statisztikai ingadozásokról beszélhetünk. 2003 és 2008 között
a 6. évfolyamos szövegértés eredmények javultak ugyan valamelyest, de az átlageredmény
2009-ben és 2010-ben ismét alacsonyabb lett, így élesen kirajzolódó trendekről
ott sem beszélhetünk.
A PISA-felmérések alapján a lányoknak jobb a szövegértése, mint a fiúké, a fiúk
viszont matematikából jobbak. Igazolják ezt a hazai kompetenciamérés adatai is?
Balázsi Ildikó: Igen, ez a jelenség mind a kompetenciamérés, mind a PISA eredményeiben jelentkezik. Érdekes egyébként, hogy a PIRLS és TIMSS nemzetközi mérések a szövegértés és matematika területén is kis különbségeket
mutatnak a lányok és a fiúk eredményében Magyarországon a 4. évfolyamos tanulók
esetében. Sőt, a TIMSS vizsgálatban a 8. évfolyamosoknál sincs a nemek között
különbség matematikából, a TIMSS azonban nem alkalmazásképes tudást mér, hanem
a tantervi tartalmaknak sokkal inkább megfelelő feladatokkal méri a tanulók matematika
képességeit.
Ön szerint van-e hatása a PISA-méréseknek az Országos kompetenciamérés eredményeire?
Balázsi Ildikó: A PISA mérések természetesen hatással vannak a kompetenciamérésekre, a kompetenciamérés
módszertanában sok, a PISA tapasztalatain alapuló elem van, az OKM tartalmának
kialakításában például a PISA tartalmi kereteit is figyelembe vettük a korábbi
hasonló magyar kezdeményezések, például a 90-es években végzett Monitor mérések
tartalmi keretei mellett. Ugyanakkor a kompetenciamérések eredményeit közvetlenül
nem valószínű, hogy a PISA vizsgálatok befolyásolnák – legfeljebb a PISA ihlette
oktatáspolitikai intézkedéseken keresztül lehetne hatása a PISA-nak az eredményekre.
A PISA ugyanis egy minta-alapú mérés, amit 200 véletlenszerűen kiválasztott intézmény
tanulói írnak meg, a feladatok pedig néhány példaként közzétett kivételtől eltekintve
a felmérés után is titkosak maradnak. Az eredményeket bemutató kötetek elsődleges
címzettjei pedig az oktatáspolitikusok, akik az eredmények és az eredmények mellett
megjelenő számtalan rendszerleíró változó alapján meghatározhatják azokat a pontokat,
ahol az oktatási rendszer problémákkal küzd, ahol beavatkozás szükségek. Fordítva
sokkal inkább valószínű, a kompetenciamérések léte hatással lehet a PISA eredményekre,
pusztán azzal, hogy évről évre minden iskola szembesül a kompetenciamérések tartalmával,
feladataival, kompetencia-központú szemléletével, és így az alkalmazásképes tudás
fontossága, a szövegértés és matematikai eszköztudás fejlesztésének fontossága
meghonosodik a pedagógiai szemléletben. A 2000 és 2009 közötti szövegértés eredmények
javulása a PISA mérésben részben talán, sok egyéb tényező mellett, ennek is köszönhető.
A fővárosi eredmények milyen jellegzetességet mutatnak?
Balázsi Ildikó: A fővárosi diákok átlageredményei a kompetenciamérésben mindhárom évfolyamon
és mindkét mérési területen jobbak, mint a városok és községek tanulóinak eredménye,
ez összhangban van azzal, hogy a tanulók szocio-ökonómiai háttere is átlagosan
jobb Budapesten, mint az országban általában. A különbségek nem annak az eredményeként
jönnek létre, hogy a fővárosi intézmények valamiképpen jobbak lennének, mint a
vidékiek, hanem annak következtében, hogy jobb a tanulók családi háttere.
Az új fejlődésmutatók segítségével az is jól látható, hogy a 6. és 8. évfolyam
közötti átlagos fejlődés hasonló mind a négy (főváros, megyeszékhely, város és
község) településtípuson. A budapesti tanulók szövegértése és matematikai eszköztudása
tehát hasonló mértékben fejlődik 6. és 8. évfolyam között, mint vidéki társaiké,
a 6. évfolyamon már meglévő, és a családi háttérrel magyarázható különbségek változatlanul
megmaradnak, nem nőnek és nem is csökkennek a 8. évfolyam végére. A mérés eredményei
egyébként is azt mutatják, hogy a 6. és 8., valamint a 8. és 10. évfolyamok közötti
képességfejlődés és a szocio-ökonómiai mutatók között már nincs erős összefüggés,
tehát a családi háttér és a szövegértési és matematikai képességek közötti erős
kapcsolat 6. évfolyamra már teljesen kialakul, azt követően pedig a különbségek
nagyjából változatlanok maradnak 10. évfolyam végéig.
Az idei Országos kompetenciamérés 2011. május 25-én lesz. Mire hívná fel a mérésben részt vevők figyelmét?
Balázsi Ildikó: A tesztek írása előtt leginkább azt az üzenetet hangsúlyoznám, hogy a mérés
legfontosabb címzettjei és haszonélvezői az intézmények, valamint a szülők és
tanulók, akik a jelentések segítségével objektív képet kaphatnak a szövegértés
és matematika eredményekről, a hozzájuk hasonló intézmények és diákok eredményeihez
viszonyítva saját adataikat.
Ezért az intézmények részéről érdemes a mérést a lehető legkomolyabban megszervezni,
az útmutatóban leírtaknak megfelelően, és minden tanulónak komolyan és felelősséggel
látnia neki a feladatok megoldásának. Az eredmények hitelessége ugyanis a tanulók,
a szülők és az iskola alapvető és közös érdeke.
Köszönjük a tájékoztatást!
[Végh Györgyi]
Országos kompetenciamérés
[www.ohkir.gov.hu/okmfit]
|
A 2001 őszén elkezdődött Országos kompetenciamérések a 2007/2008. tanévtől kezdődően
a közoktatásról szóló törvényben meghatározottaknak megfelelően a 6., 8. és 10.
évfolyamos tanulók gyakorlatilag teljes körében felmérik a szövegértési képességeket
és a matematikai eszköztudást.
A mérésben alkalmazott feladatok nem a tudástartalom elsajátításának mértékét
mérik, a felmérés nem az adott tanévi tananyag ismeretanyagának számonkérése,
hanem azt vizsgálja, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket
milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában.
|
PISA
Programme for International Student Assessment
[http://oecd-pisa.hu]
|
Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programja.
A PISA monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három tudásterületen (matematikai
eszköztudás, természettudományi eszköztudás és szövegértés) vizsgálja a tizenöt
éves tanulók teljesítményét. A felmérés háromévenként zajlik az OECD-tagországok
irányítása alatt.
|
PIRLS
Progress in International Reading Literacy Study
[http://pirls.hu]
|
Nemzetközi Szövegértés-vizsgálat.
A felméréssorozat célja a 9-10 éves tanulók olvasásképességének vizsgálata, az
iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokások feltérképezése.
|
TIMSS
Trends in International Mathematics and Science Study
[http://timss.hu]
|
A matematika és természettudomány nemzetközi összehasonlító teljesítménymérés.
A felméréssorozat célja, hogy a 4. és 8. évfolyamon tanuló diákok matematika
és természettudományi ismereteit vizsgálja, illetve ezzel összefüggésben képet
adjon az iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokásokról.
|