Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Szebb az ember jóság közben - állítja a pedagógus
2010.06.14. hétfő
Lépcső_etika_ff

Az iskolai erkölcsi nevelés témakörében következő beszélgetőtársunk Faragó Ferenc, aki személyes pedagógiai tapasztalatain alapuló gondolatait osztotta meg az etikaoktatás tanórai megvalósításával kapcsolatban.

Gyakorló pedagógusként miben látja annak legfőbb okait, hogy az etika tantárgy, ill. az erkölcsi nevelés tanórai bevezetése ennyire nehézkes, szinte már lehetetlennek tűnik? Szükségesnek vélik-e egyáltalán a „tantárgyiasítást”?

Faragó F.: Nem tartom lehetetlennek, úgy tűnik most jött el az a lehetőség, hogy akik komolyan gondolják az etikatanítás megvalósítását, azok most léphetnek egyet. A tízezer mérföld is az első lépéssel kezdődik, tartja a kínai mondás, most meg kell tehát tenni az első lépést.

"Az emberi lény sokkal több és sokkal kevesebb, mint amit gondolhatunk róla. Sokkal több, mert lehetőségei, testi-fizikai körülményeit meghatározhatatlanul meghaladják. Sokkal kevesebb, mivel igen messzi van attól, hogy teljes és önmagában elégséges lény legyen."
(FF: Tanyai szilánkok)

De azt sem szabad elhallgatnunk, hogy a nehézkesség ellenére a jó pedagógus régebben is és nagyon régen is, a becsukott osztályteremajtó mögött tanított etikát, uram bocsá’ matematikaórán. Most arról van szó, hogy tantárgyasított (etika) formában is megteheti ezt. És ez fel is veti azt a nem könnyű kiinduló kérdést, hogy tanítható-e az etika? Avagy szükséges-e egyáltalán, hogy valamilyen nevesített tantárgy keretében, úgymond tanítsuk az erkölcsöt a reánk bízott gyermekeknek? Úgy válaszolnék erre a kicsit megválaszolhatatlan kérdésre, hogy
-  holisztikusan: közlöm (kisugárzom, sugallom) a bennem lévő erkölcsi mondanivalókat a gyermekekkel együttlevő minden pillanatomban, és
-  részben: tudatosan taníthatom is a bennem lévő erkölcsi tartalmakat.
Az előző helyzetben inkább ösztönös és konkrétumok nélküli vagyok, míg az utóbbiban tudatos, didaktikus és célzottan fogalmazó.

Miben más egy etika tanóra levezetése más tantárgyak óráihoz képest? Másként, más eszközkészlettel, attitűddel kell-e az erkölcsi alapismereteket tanítani?

Faragó FerencFaragó F.: Az etika tanóra merőben más „eszköz”- és „módszer”-készletet igényel, mint más tantárgyak órái. Néhány jellemző:

  • döntően interaktív jellegű, a frontális, kinyilatkoztatott tartalmak kerülendőek,
  • gyakorlati jellegű, példák a hétköznapokból, irodalmi alkotásokból stb.
  • nem definitív jellegű, hanem interiorizáló,
  • nem tényszerű, hanem értelmezésszerű,
  • folyamatos lehetőség biztosítása adott vagy akkor felmerülő kérdésekre,
  • folyamatos „házi feladat”: a továbbgondolkodás,
  • jól alkalmazható a csoportmunka, a projektmódszer, a kutatómunka, az egyéni kiselőadások tartása stb.

A ’90-es években már írtak egy felső tagozatosoknak szóló etika tankönyvet, melyet az ország számos iskolájában használtak, gyógypedagógiai osztályokban is. Milyen visszajelzések érkeztek, s milyen tapasztalatokra tettek szert az erkölcsi alapismeretek tanításával kapcsolatban?

Faragó F.: A kötetet feleségemmel együtt írtuk, a Gondolkodás és viselkedés címet viselő sorozat részeként. Az ötkötetes sorozatot egy pedagógusokból álló munkacsoport állította össze, a megfelelő tantervvel együtt. A munkacsoport létrejöttét a közelmúltban 92. évében elhunyt Bulányi György piarista tanár kezdeményezte, aki a rendszerváltáskor az elsők között szorgalmazta az etikaoktatás bevezetését közoktatásunkba, hangsúlyozva a felnövekvő ifjúság erkölcsi nevelésének fontosságát.

"Esztétikai etika: szebb az ember a jóság közben."
(FF: Tanyai szilánkok)

A könyveink annak idején elkeltek, ha úgy tetszik: kézen-közön. Sok vidéki iskola is érdeklődött és bizony sokaknak már nem maradt, az utánnyomás pedig az akkori helyzet miatt nem volt lehetséges. Az „elkapkodás” elsősorban az erkölcsi nevelés iránti igényt jelzi. A visszajelzések szerint a tankönyvek hasznos kiegészítői, kapaszkodói voltak a tantárgy tanításának. Az etikatanítás azonban alapvetően nem tankönyvi műfaj, a tanító/tanár nem spórolhatja meg vele a személyességet, a saját tapasztalatot, egyéni példákat, útmutatásokat.

Ön gyógypedagógus. Tapasztalata szerint az SNI-s gyermekek milyen érdeklődést mutatnak a morális kérdések/dilemmák megismerésére, megvitatására?

Faragó F.: SNI, nem SNI, itt tényleg nincs lényegi különbség, minden gyerek nyitott mindenre, amit egy kicsit is felvillantanak előtte. Hogy a nyitottságból hogyan lesz szilárd ismeret, gyakorlati alkalmazhatóság, mi több meggyőződés, az mindig a tanár pedagógiai művészetén múlik. Leegyszerűsítve: mindent lehet jól és rosszul is tanítani. Az SNI-nél tartva az erkölcsi szint soha nem intellektus kérdése...

Igazolható-e a gondolkodás és viselkedés közötti szoros összefüggés?

"Tulajdonságok, cselekedetek, hajlamok, gondolatok örökösei vagyunk, nem mi magunk vagyunk ezek."
(FF: Tanyai szilánkok)

Faragó F.: Bizonyára egy tucat tudományos diszciplína igazolhatná, de ezt talán nem is szükséges bebizonyítanunk vagy cáfolnunk. Mindenesetre a „Változtassátok meg a gondolkodásotokat!” felszólítás implicite tartalmazza a viselkedés megváltozását is. Ezt a kettőt – gondolkodás és viselkedés – egybe kell látnunk, s ami egyben van, azt nem kell bizonyítgatnunk sem.

Eljött-e az idő esetleg, hogy ismét belekezdjenek egy etikatankönyv írásába?

Faragó F.: Eljött, s már nagyon vártuk!!! Úgy gondolom, s egy csúnya kifejezéssel illetem: fel kell állnia egy etikaoktatás stábnak, és ott közösen el lehetne dönteni, ki-ki milyen részegységet vállalna az egészből.

"Az igazság a legkényelmetlenebb dolog a világon, mert azt nem lehet birtokolni."
(FF: Tanyai szilánkok)

Tágra kellene nyitni a kaput, annyira, hogy minden jó szándékú, az etikaoktatásért igazán tenni akaró ember bejuthasson rajta. De talán mégsem oly tágra, hogy aki karriernek, üzletnek, pénzszerzési lehetőségnek, publikálási exhibicionizmusnak tekintené ezt a törekvést, beférhessen.

Öntől is megkérdem, hogy véleménye szerint a most felnövekvő nemzedék, a cyber-generáció mennyire fogékony a „hagyományos” erkölcsi értékek, normák iránt?  Képesek-e a diákok oly mértékben befogadni a felkínált gondolkodás- és viselkedésmintákat, hogy társadalmi szinten is érzékelhetően hasznosuljon az etikaoktatásra fordított erőfeszítés, a „hozzáadott érték”?

Faragó F.: Kicsit zavarban vagyok a cyber-generáció fogalmának értelmezésében. De az internet korában csak egy kattintás és minden világos: az első generáció, amelyik az informatika világába nőtt bele, amelyik születésétől fogva használhatja a számítógépet. De zavarom továbbra is megmarad: kell nekünk ezt a fogalmat használni? Nem is magyar kifejezés – talán angol, latin keverék, felesleges címkézés, semelyik nemzedék nem örülne ilyennek.

"Sohasem szabad a logikai igazságot összekeverni az erkölcsi igazsággal."
(FF: Tanyai szilánkok)

De válaszolva a feltett kérdésre: úgy vélem, minden nemzedék a maga módján fogékony az erkölcsi értékek irányába és mindig az előtte járó nemzedék/ek feladata fokozni a fogékonyságot, elfogadtatni az erkölcsi normákat, no és talán, ami a legfontosabb bemutatni azokat a saját személyes, hiteles példája mentén. Ez pedig már a mi szűkebb területünk: maga az erkölcsi nevelés.

Köszönöm a beszélgetést!
(Végh Györgyi)

 

 

 

"Nagyon fontos, hogy a gondolkodásunk és viselkedésünk teljes összhangban legyen, vagyis az ember mindig azt mondja, amit gondol, és azt tegye, amit mond.... különben úgy fog gondolkodni, ahogyan él."
(Gondolkodás és viselkedés - Etika II. )

 

Kapcsolódó anyagok
Rendezvénynaptár
<2017. november>
HKSzCsPSzV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu