2008. június 26-án Budapest Főváros ifjúsági koncepciójának megalkotásáról határoztak a képviselők, 2008. december 18-án Budapest Főváros Ifjúsági Koncepcióját fogadták el, a 2009. március 26-i ülésen pedig a Budapest Főváros ifjúsági koncepciójához és intézkedési tervéhez kapcsolódó közgyűlési határozatok végrehajtására vonatkozó előterjesztést.
A közgyűlési határozatok értelmében a megfelelő szervezeti, intézményi keretek
kialakítása szükséges az ifjúságügyi támogatás megvalósításához. Az intézményrendszer
két lényeges elemének kidolgozására került sor elsőként: a Budapesti Ifjúsági
Tanács létrehozására (hatáskörének kialakítása, tagjainak kiválasztása), valamint
az ifjúsági koordinátor feladatainak meghatározására.
A Fővárosi Közgyűlés negyedik alkalommal a 2009. június 25-i ülésén vette ismét
napirendi pontjai közé az ifjúságügyi kérdést, Horváth Csaba főpolgármester-helyettes
a Budapesti Ifjúsági Tanács megalkotására és az ifjúságügyi koordinátor funkciójára és személyére vonatkozóan nyújtott be javaslatot.
Gergely Péter
A Fővárosi Önkormányzat ifjúsági ügyekkel kapcsolatos döntéseinek, végrehajtási
és koordinációs feladatainak ellátása az Oktatási Ügyosztály Pályázati Koordinációs
és Ifjúsági Alosztályának feladatai közé tartozik.
Az előterjesztés tartalmáról, előkészítéséről és a soron következő feladatokról
kérdeztük Gergely Pétert, az alosztály vezetőjét.
A Fővárosi Közgyűlés 2009. június 25-i ifjúságügyi előterjesztésének egyik lényeges eleme a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásának és működésének
rendeletbe foglalása volt. Elfogadták a képviselők az előterjesztést?
Gergely P.: Igen, a Fővárosi Közgyűlés képviselői egyhangú döntéssel fogadták el az előterjesztést,
életbe lép a legmagasabb szintű önkormányzati szabályozás, rendelet megalkotására
került sor a budapesti ifjúság érdekérvényesítésére, az ifjúsági kezdeményezések
egyik becsatornázási módjára vonatkozóan. A rendelet meghatározza a Budapesti
Ifjúsági Tanács feladatait és tagjait, rendelkezik a Tanács működési rendjéről,
szervezeti és működési feltételeiről.
Az ifjúsági munka tekintetében mely korosztályt kell számításba venni?
Gergely P.: Budapesten az ifjúsági munka alapvető célcsoportja a 14-25 éves korosztály.
Ez a réteg a főváros népességének több mint harmada (kb. 37%-a). A környező európai
országok fővárosaihoz képest Budapestnek be kell hoznia lemaradását az ifjúságügy
területén.
Milyen egyeztetések előzték meg a közgyűlés döntését?
Gergely P.: A különböző szektorokban a fiatalokért dolgozók közötti együttműködésre, kapcsolatépítésre
van szükség, mely hosszú folyamat, de már az is eredmény, hogy elkezdődött, s
megvan a remény, hogy fejlődni fog, sőt a megkezdett kommunikáció és az együtt
munkálkodás révén szinergia alakul ki. Az előkészítés szakaszában felvettük a
kapcsolatot a kerületi önkormányzatok ifjúsági felelőseivel, a Mobilitás Országos
Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodával,
fókuszcsoportos beszélgetések zajlottak civil szervezetek és intézmények részvételével,
s persze fiatalokkal is. Az ifjúságügy azon területek közé tartozik, ahol eredményes
volt a frakciók közötti egyeztetés és a gondos előkészítés, és a képviselők is
fontosnak tartják a fiatalok, illetve a velük, értük dolgozók véleményének, javaslatainak
figyelembevételét. Ez a legutóbbi döntés már negyedik a témában, mely egyhangúlag
született, az előző három közgyűlési előterjesztést is ellenszavazat nélkül fogadta
el a Fővárosi Közgyűlés.
Mi lesz a funkciója a Budapesti Ifjúsági Tanácsnak, és milyen jogosultsággal fog rendelkezni?
Gergely P.: A Fővárosi Önkormányzat lehetőséget kíván biztosítani a budapesti ifjúsági munka
szereplői számára, hogy a fiatalok érdekeit segítő, életminőségét javító kezdeményezések
megjelenjenek a fővárosi döntésekben. Az önkormányzat és intézményei, a civil
szerveztek és maguk a fiatalok együttműködése olyan fórum létrehozását igényli,
mely a fiatalok érdekeinek megfelelően foglal állást és készít javaslatokat. Az
egyes szektorok nézőpontja különböző, de ezeket az eltérő véleményeket lehet egyeztetni,
közös nevezőre hozni. A koordináció a sikeres ifjúsági munka feltétele, ám ehhez
megfelelő intézményrendszer kiépítésére van szükség, melynek része a Budapesti
Ifjúsági Tanács, a fiatalok képviseletét biztosító, véleményező és javaslattevő
testület. A Budapesti Ifjúsági Tanács feladata, hogy figyelemmel kísérje a Budapesten
élő, tanuló, dolgozó fiatalok helyzetét, kutatásokat, felméréseket kezdeményezhet,
illetve közreműködhet az ifjúság élethelyzetének javításával kapcsolatos programok
kidolgozásában. Amennyiben az önkormányzat szükségesnek látja, konkrét ügyekben
állásfoglalást kérhet a Tanácstól.
Hány főből áll a Budapesti Ifjúsági Tanács?
Gergely P.: 29 főből áll, 16-an szavazati joggal rendelkeznek, 13 fő tanácskozási joggal
vesz részt a testületi üléseken.
(A Budapesti Ifjúsági Tanács tagjairól a 2. számú melléklet ad rövid tájékoztatást.)
Milyen meghatározó szempontok érvényesültek a Tanács tagjainak kiválasztásakor?
Gergely P.: A tagok kiválasztása során a márciusi előterjesztésben szerepelő kritériumok
mellett szempont volt a tagok egyenlő ágazati súlyozása, és hogy az adott területet
képviselő szervezet lehetőleg ernyőszervezetként működjön, a szavazati jogot kapó
tagoknál pedig kiemelten az is, hogy közvetlenül fiatalokkal foglalkozó, számukra
széles körű szolgáltatásokat nyújtó és/vagy fiatalokból álló szervezetek legyenek,
amelyek rendelkeznek budapesti referenciaterülettel.
Milyen gyakorisággal ülésezik majd a Tanács?
Gergely P.: Szükség szerint, de évente legalább 6 ülést kell tartania. Ezek az ülések nyilvánosak
lesznek, s esetenként szakértők meghívására is sor kerül.
A Budapesti Ifjúsági Tanács működését a Főpolgármesteri Hivatal biztosítja, ellátja
a szervezési és titkársági-adminisztratív feladatait.
A közgyűlési előterjesztés tartalmazta az ifjúsági koordinátor feladatainak meghatározását
és rendeletbe foglalását.
Mi lesz az ifjúsági koordinátor feladata?
Gergely P.: Az előterjesztés szerint „az ifjúsági koordinátor feladata, hogy elősegítse
az ágazati döntések előkészítése során az ifjúsági koncepció érvényesülését, képviselje
az ifjúság élethelyzetét befolyásoló szempontokat az önkormányzati döntések előkészítésben,
valamint tájékoztassa a Fővárosi Közgyűlést a Budapesti Jövőműhely ülésén született
eredményekről minden év december 31-ig.”
A képviselők azonban elfogadták azt a javaslatot, hogy ifjúsági tanácsnok megválasztására kerüljön sor, ami nem igényel új státuszt, nem jár többletköltséggel
sem. Az ifjúsági tanácsnok részt vesz majd minden ágazati döntés-előkészítésben,
fejlesztési folyamatban, így módja lesz érvényesíteni az ifjúsági koncepcióban
megfogalmazottakat.
Kit választottak a képviselők erre a posztra, ki lesz az ifjúsági tanácsnok?
Gergely P.: Germánné dr. Vastag Györgyi, az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság elnöke.
A Fővárosi Ifjúsági Koncepcióban, és a kapcsolódó intézkedési tervben milyen
további feladatok fogalmazódtak meg, mivel folytatják a munkát?
Gergely P.: Az elmúlt években már voltak fővárosi szintű, a fiatalokat közvetlenül érintő
intézkedések, azonban ezek a kezdeményezések nem alkottak egységet, a fiatalokkal
kapcsolatos tevékenységek összefogása, az egységes koncepció hiányzott, így hatásuk
sem tudott megfelelően érvényesülni.
A Fővárosi Ifjúsági Koncepció keretében az ifjúságügyi tanácsnok képviseli az
önkormányzati döntések előkészítésében az ifjúsági szempontokat és koncepciót,
a budapesti fiatalok érdekeinek érvényesítésében a most megalakuló Budapesti Ifjúsági
Tanács fontos szerepet tölt be a jövőben. Ezt a testületet támogatja majd a Budapesti Jövőműhely, melynek tagjai Budapest közéletének jeles képviselői, akik az ifjúságot érintő
ügyeket Budapest hosszú távú fejlesztési koncepcióinak keretei között vizsgálják,
a hosszabb távú folyamatok tükrében alkotnak állásfoglalást.
A Budapest Ifjúságtérkép tulajdonképpen egy adatbázis lesz, mely különböző indikátorok felhasználásával
készül majd el. (Ilyen indikátorcsoportok pl.: demográfiai, képzési-oktatási,
munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatos, egészségi állapot, fiatalkori bűnözés,
IKT használata stb.)
Az ifjúsági térkép/adatbázis folyamatos feltöltésével, karbantartásával lehetővé
válik a folyamatok, változások követése, előjelzése, várhatóan segítséget nyújthat
majd a szükséges változtatások beavatkozási pontjainak meghatározásában, és tájékoztathat
a beavatkozás hatékonyságáról is.
A fővárosi kerületekkel való egyeztetések, együttműködések fórumaként rendszeressé
szeretnénk tenni az ifjúsági ügyekkel megbízott képviselők közötti találkozókat.
A Budapesti Ifjúsági Kerületi Koordinációs Értekezlet nemcsak információ- és véleménycsere, hanem munkaforma is, közös kezdeményezések,
projektek megvalósítása. Az Értekezlet már kétszer ülésezett. Örömteli, hogy a
kerületi ifjúsági munkával foglalkozó kollégák nagy része üdvözölte a rendszeres
találkozást, a szakmai kapcsolatok erősödését. A XIV. és XX. kerületi önkormányzat
elsőként mutatta be ifjúsági munkáját, jó gyakorlatait, melyből mi magunk is profitálhatunk.
Remélem, számos együttműködés, közös budapesti kezdeményezés forrása lesz az Értekezlet.
Nagy kihívást jelent számunkra a Budapesti Ifjúsági Portál elindítása. A portál a fiataloknak, a nekik támogatást, szolgáltatást nyújtó
szervezeteknek, az önkormányzati döntéshozóknak kínál internetes tartalmakat,
információkat, szolgáltatásokat különböző területeken, pl. egészségmegőrzés, iskola-
vagy pályaválasztás, családalapítás, vállalkozásalapítás, kulturális aktivitás
stb. Szerencsés volna, ha a portált fiatalok készítenék, szerkesztenék. Ez lehet
az egyik eszköze annak, hogy valóban látogatott, trendi, a fiatalok számára (is)
érdekes felület jöjjön létre.
Középtávú terveink között szerepel a Budapesti Erőforrás Központ létrehozása. A sajátos intézmény egy többfunkciós létesítmény, a fiatalok kezdeményezéseinek
„inkubátorháza”, amely helyet ad találkozásoknak, képzéseknek, projektek előkészítésének
és megvalósításának.
Sajnos elég későn lett idei költségvetése önkormányzatunknak. A Budapesti Ifjúsági Alapot 50 millió forinttal töltötte fel a Közgyűlés. A teljes költségvetéshez képest
nem egy hatalmas összeg, ezzel együtt hatással lehet a budapesti fiatalok kezdeményezéseire,
aktivitására. Az ifjúsági koncepció szellemiségével összhangban célszerű lenne
„igénypályázatot” kiírni, s pl. az Ifjúsági Tanács véleményét kikérve eldönteni,
hogy mely ifjúsági kezdeményezés kapjon az Alapból támogatást. Sok esetben 200
ezer forint elég ahhoz, hogy például egy deszkás félcsövet megépítsenek a srácok
egy lakótelepen, vagy más ötlet megvalósuljon.
Bizakodó vagyok, s nem csak az Ifjúsági Alappal kapcsolatban.
Az ifjúsági feladatellátás a Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladata. Ez
számomra azt üzeni, hogy a döntéshozók és a döntés-előkészítésben részt vevők
felismerték azt, hogy Budapest jelene és jövője szempontjából meghatározó a fiatalok
rendszeres, kezdeményező, kiszámítható támogatása és az ifjúsággal kapcsolatos
feladatok koordinációja, hiszen a felnövekvő nemzedék saját, mostani tapasztalatai,
a támogatás minősége alapozzák meg viszonyukat Budapesthez, részvételi szándékukat
a főváros életében.
Köszönöm a tájékoztatást!
Portálunkon elérhető Horváth Csaba főpolgármester-helyettes közgyűlési előterjesz-tése
és a mellékletek is.
(Végh Györgyi)