2008. június 26-án Budapest Főváros ifjúsági koncepciójának megalkotásáról határoztak a képviselők, 2008. december 18-án Budapest Főváros Ifjúsági Koncepcióját fogadták el, a 2009. március 26-i ülésen pedig a Budapest Főváros ifjúsági koncepciójához és intézkedési tervéhez kapcsolódó közgyűlési határozatok végrehajtására vonatkozó előterjesztést.

A közgyűlési határozatok értelmében a megfelelő szervezeti, intézményi keretek kialakítása szükséges az ifjúságügyi támogatás megvalósításához. Az intézményrendszer két lényeges elemének kidolgozására került sor elsőként: a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozására (hatáskörének kialakítása, tagjainak kiválasztása), valamint az ifjúsági koordinátor feladatainak meghatározására.

A Fővárosi Közgyűlés negyedik alkalommal a 2009. június 25-i ülésén vette ismét napirendi pontjai közé az ifjúságügyi kérdést, Horváth Csaba főpolgármester-helyettes a Budapesti Ifjúsági Tanács megalkotására és az ifjúságügyi koordinátor funkciójára és személyére vonatkozóan nyújtott be javaslatot.

Gergely Péter

A Fővárosi Önkormányzat ifjúsági ügyekkel kapcsolatos döntéseinek, végrehajtási és koordinációs feladatainak ellátása az Oktatási Ügyosztály Pályázati Koordinációs és Ifjúsági Alosztályának feladatai közé tartozik.

Az előterjesztés tartalmáról, előkészítéséről és a soron következő feladatokról kérdeztük Gergely Pétert, az alosztály vezetőjét.

A Fővárosi Közgyűlés 2009. június 25-i ifjúságügyi előterjesztésének egyik lényeges eleme a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásának és működésének rendeletbe foglalása volt. Elfogadták a képviselők az előterjesztést?

Gergely P.: Igen, a Fővárosi Közgyűlés képviselői egyhangú döntéssel fogadták el az előterjesztést, életbe lép a legmagasabb szintű önkormányzati szabályozás, rendelet megalkotására került sor a budapesti ifjúság érdekérvényesítésére, az ifjúsági kezdeményezések egyik becsatornázási módjára vonatkozóan. A rendelet meghatározza a Budapesti Ifjúsági Tanács feladatait és tagjait, rendelkezik a Tanács működési rendjéről, szervezeti és működési feltételeiről.

Az ifjúsági munka tekintetében mely korosztályt kell számításba venni?

Gergely P.: Budapesten az ifjúsági munka alapvető célcsoportja a 14-25 éves korosztály. Ez a réteg a főváros népességének több mint harmada (kb. 37%-a). A környező európai országok fővárosaihoz képest Budapestnek be kell hoznia lemaradását az ifjúságügy területén.

Milyen egyeztetések előzték meg a közgyűlés döntését?

Gergely P.: A különböző szektorokban a fiatalokért dolgozók közötti együttműködésre, kapcsolatépítésre van szükség, mely hosszú folyamat, de már az is eredmény, hogy elkezdődött, s megvan a remény, hogy fejlődni fog, sőt a megkezdett kommunikáció és az együtt munkálkodás révén szinergia alakul ki. Az előkészítés szakaszában felvettük a kapcsolatot a kerületi önkormányzatok ifjúsági felelőseivel, a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodával, fókuszcsoportos beszélgetések zajlottak civil szervezetek és intézmények részvételével, s persze fiatalokkal is. Az ifjúságügy azon területek közé tartozik, ahol eredményes volt a frakciók közötti egyeztetés és a gondos előkészítés, és a képviselők is fontosnak tartják a fiatalok, illetve a velük, értük dolgozók véleményének, javaslatainak figyelembevételét. Ez a legutóbbi döntés már negyedik a témában, mely egyhangúlag született, az előző három közgyűlési előterjesztést is ellenszavazat nélkül fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.

Mi lesz a funkciója a Budapesti Ifjúsági Tanácsnak, és milyen jogosultsággal fog rendelkezni?

Gergely P.: A Fővárosi Önkormányzat lehetőséget kíván biztosítani a budapesti ifjúsági munka szereplői számára, hogy a fiatalok érdekeit segítő, életminőségét javító kezdeményezések megjelenjenek a fővárosi döntésekben. Az önkormányzat és intézményei, a civil szerveztek és maguk a fiatalok együttműködése olyan fórum létrehozását igényli, mely a fiatalok érdekeinek megfelelően foglal állást és készít javaslatokat. Az egyes szektorok nézőpontja különböző, de ezeket az eltérő véleményeket lehet egyeztetni, közös nevezőre hozni. A koordináció a sikeres ifjúsági munka feltétele, ám ehhez megfelelő intézményrendszer kiépítésére van szükség, melynek része a Budapesti Ifjúsági Tanács, a fiatalok képviseletét biztosító, véleményező és javaslattevő testület. A Budapesti Ifjúsági Tanács feladata, hogy figyelemmel kísérje a Budapesten élő, tanuló, dolgozó fiatalok helyzetét, kutatásokat, felméréseket kezdeményezhet, illetve közreműködhet az ifjúság élethelyzetének javításával kapcsolatos programok kidolgozásában. Amennyiben az önkormányzat szükségesnek látja, konkrét ügyekben állásfoglalást kérhet a Tanácstól.

Hány főből áll a Budapesti Ifjúsági Tanács? 

Gergely P.: 29 főből áll, 16-an szavazati joggal rendelkeznek, 13 fő tanácskozási joggal vesz részt a testületi üléseken.
(A Budapesti Ifjúsági Tanács tagjairól a 2. számú melléklet ad rövid tájékoztatást.)

Milyen meghatározó szempontok érvényesültek a Tanács tagjainak kiválasztásakor?

Gergely P.: A tagok kiválasztása során a márciusi előterjesztésben szerepelő kritériumok mellett szempont volt a tagok egyenlő ágazati súlyozása, és hogy az adott területet képviselő szervezet lehetőleg ernyőszervezetként működjön, a szavazati jogot kapó tagoknál pedig kiemelten az is, hogy közvetlenül fiatalokkal foglalkozó, számukra széles körű szolgáltatásokat nyújtó és/vagy fiatalokból álló szervezetek legyenek, amelyek rendelkeznek budapesti referenciaterülettel.

Milyen gyakorisággal ülésezik majd a Tanács?

Gergely P.: Szükség szerint, de évente legalább 6 ülést kell tartania. Ezek az ülések nyilvánosak lesznek, s esetenként szakértők meghívására is sor kerül.
A Budapesti Ifjúsági Tanács működését a Főpolgármesteri Hivatal biztosítja, ellátja a szervezési és titkársági-adminisztratív feladatait.

A közgyűlési előterjesztés tartalmazta az ifjúsági koordinátor feladatainak meghatározását és rendeletbe foglalását.
Mi lesz az ifjúsági koordinátor feladata?

Gergely P.: Az előterjesztés szerint „az ifjúsági koordinátor feladata, hogy elősegítse az ágazati döntések előkészítése során az ifjúsági koncepció érvényesülését, képviselje az ifjúság élethelyzetét befolyásoló szempontokat az önkormányzati döntések előkészítésben, valamint tájékoztassa a Fővárosi Közgyűlést a Budapesti Jövőműhely ülésén született eredményekről minden év december 31-ig.”
A képviselők azonban elfogadták azt a javaslatot, hogy ifjúsági tanácsnok megválasztására kerüljön sor, ami nem igényel új státuszt, nem jár többletköltséggel sem. Az ifjúsági tanácsnok részt vesz majd minden ágazati döntés-előkészítésben, fejlesztési folyamatban, így módja lesz érvényesíteni az ifjúsági koncepcióban megfogalmazottakat.

Kit választottak a képviselők erre a posztra, ki lesz az ifjúsági tanácsnok?

Gergely P.: Germánné dr. Vastag Györgyi, az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság elnöke.

A Fővárosi Ifjúsági Koncepcióban, és a kapcsolódó intézkedési tervben milyen további feladatok fogalmazódtak meg, mivel folytatják a munkát?

Gergely P.: Az elmúlt években már voltak fővárosi szintű, a fiatalokat közvetlenül érintő intézkedések, azonban ezek a kezdeményezések nem alkottak egységet, a fiatalokkal kapcsolatos tevékenységek összefogása, az egységes koncepció hiányzott, így hatásuk sem tudott megfelelően érvényesülni.
A Fővárosi Ifjúsági Koncepció keretében az ifjúságügyi tanácsnok képviseli az önkormányzati döntések előkészítésében az ifjúsági szempontokat és koncepciót, a budapesti fiatalok érdekeinek érvényesítésében a most megalakuló Budapesti Ifjúsági Tanács fontos szerepet tölt be a jövőben. Ezt a testületet támogatja majd a Budapesti Jövőműhely, melynek tagjai Budapest közéletének jeles képviselői, akik az ifjúságot érintő ügyeket Budapest hosszú távú fejlesztési koncepcióinak keretei között vizsgálják, a hosszabb távú folyamatok tükrében alkotnak állásfoglalást.

A Budapest Ifjúságtérkép tulajdonképpen egy adatbázis lesz, mely különböző indikátorok felhasználásával készül majd el.  (Ilyen indikátorcsoportok pl.: demográfiai, képzési-oktatási, munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatos, egészségi állapot, fiatalkori bűnözés, IKT használata stb.)
Az ifjúsági térkép/adatbázis folyamatos feltöltésével, karbantartásával lehetővé válik a folyamatok, változások követése, előjelzése, várhatóan segítséget nyújthat majd a szükséges változtatások beavatkozási pontjainak meghatározásában, és tájékoztathat a beavatkozás hatékonyságáról is.

A fővárosi kerületekkel való egyeztetések, együttműködések fórumaként rendszeressé szeretnénk tenni az ifjúsági ügyekkel megbízott képviselők közötti találkozókat. A Budapesti Ifjúsági Kerületi Koordinációs Értekezlet nemcsak információ- és véleménycsere, hanem munkaforma is, közös kezdeményezések, projektek megvalósítása. Az Értekezlet már kétszer ülésezett. Örömteli, hogy a kerületi ifjúsági munkával foglalkozó kollégák nagy része üdvözölte a rendszeres találkozást, a szakmai kapcsolatok erősödését. A XIV. és XX. kerületi önkormányzat elsőként mutatta be ifjúsági munkáját, jó gyakorlatait, melyből mi magunk is profitálhatunk. Remélem, számos együttműködés, közös budapesti kezdeményezés forrása lesz az Értekezlet.

Nagy kihívást jelent számunkra a Budapesti Ifjúsági Portál elindítása. A portál a fiataloknak, a nekik támogatást, szolgáltatást nyújtó szervezeteknek, az önkormányzati döntéshozóknak kínál internetes tartalmakat, információkat, szolgáltatásokat különböző területeken, pl. egészségmegőrzés, iskola- vagy pályaválasztás, családalapítás, vállalkozásalapítás, kulturális aktivitás stb. Szerencsés volna, ha a portált fiatalok készítenék, szerkesztenék. Ez lehet az egyik eszköze annak, hogy valóban látogatott, trendi, a fiatalok számára (is) érdekes felület jöjjön létre.

Középtávú terveink között szerepel a Budapesti Erőforrás Központ létrehozása. A sajátos intézmény egy többfunkciós létesítmény, a fiatalok kezdeményezéseinek „inkubátorháza”, amely helyet ad találkozásoknak, képzéseknek, projektek előkészítésének és megvalósításának.

Sajnos elég későn lett idei költségvetése önkormányzatunknak. A Budapesti Ifjúsági Alapot 50 millió forinttal töltötte fel a Közgyűlés. A teljes költségvetéshez képest nem egy hatalmas összeg, ezzel együtt hatással lehet a budapesti fiatalok kezdeményezéseire, aktivitására. Az ifjúsági koncepció szellemiségével összhangban célszerű lenne „igénypályázatot” kiírni, s pl. az Ifjúsági Tanács véleményét kikérve eldönteni, hogy mely ifjúsági kezdeményezés kapjon az Alapból támogatást. Sok esetben 200 ezer forint elég ahhoz, hogy például egy deszkás félcsövet megépítsenek a srácok egy lakótelepen, vagy más ötlet megvalósuljon.
Bizakodó vagyok, s nem csak az Ifjúsági Alappal kapcsolatban.
Az ifjúsági feladatellátás a Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladata. Ez számomra azt üzeni, hogy a döntéshozók és a döntés-előkészítésben részt vevők felismerték azt, hogy Budapest jelene és jövője szempontjából meghatározó a fiatalok rendszeres, kezdeményező, kiszámítható támogatása és az ifjúsággal kapcsolatos feladatok koordinációja, hiszen a felnövekvő nemzedék saját, mostani tapasztalatai, a támogatás minősége alapozzák meg viszonyukat Budapesthez, részvételi szándékukat a főváros életében.

Köszönöm a tájékoztatást!

Portálunkon elérhető Horváth Csaba főpolgármester-helyettes közgyűlési előterjesz-tése és a mellékletek is.

(Végh Györgyi)