Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Rád is szükség van!
2011.05.02. hétfő
arcfestés - vöröskereszt

Az Európai Unió 2011-et az Önkéntesség Európai Évének nyilvánította, ennek jegyében Horváth Péter Zsoltot, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezetének ifjúsági referensét kérdeztük a szervezetről, munkájáról, az ifjú önkéntesekről.

Magyarországon szinte mindenki ismeri a „vöröskereszt” jelet. Mi a Vöröskereszt?

Horváth Péter Zsolt: Ezt a kérdést rengetegszer feltették már nekem, s bizony zavarbaejtően nehéz választ adni; sokszor magam sem tudom, mit jelent nekem a Vöröskereszt, mert nem könnyű szavakba önteni az érzést és tudatot. Az emberek fejében is sokszor összemosódik az elsősegélynyújtással, a véradással, a hajléktalan-ellátással, pedig ennél sokkal szerteágazóbb mindaz a tevékenység, melyet ma, Magyarországon a Magyar Vöröskereszt végez.
A kérdésre azonban illik válaszolni, tehát megpróbálom:
A Vöröskereszt egy nemzetközi mozgalom… egy eszme… egy szemlélet… egy életfilozófia. Túlmutat a szervezet meghatározáson, hisz lényege sokkal inkább az emberekben (a tagokban, önkéntesekben) van, mint a „kiszolgáló” apparátusban.
A Vöröskereszt a világ legnagyobb nemzetközi, humanitárius szervezete, mely háborúban és békeidőben egyaránt a társadalom érdekeit tartja szem előtt; tevékenykedik és segít, hogy jobb legyen a világ.

A Magyar Vöröskereszt mikor alakult meg?

Horváth P.: A hazai szervezet 1881 óta végzi munkáját a nemzetközi szövetség részeként, így már történelmi múlttal és népes önkéntes segítő hálózattal rendelkező nemzeti humanitárius társadalmi szervezetté nőtt. 

A Magyar Vöröskereszt fő célkitűzései:
  • az élet, az egészség védelme;
  • az emberi személyiség tiszteletben tartása;
  • az emberi szenvedés, a szociális gondok enyhítése;
  • a betegségek megelőzése;
  • a fegyveres konfliktusok, katasztrófák áldozatainak megsegítése;
  • a Genfi Egyezményekből adódó feladatokban való közreműködés;
  • a humanitárius jog, a Vöröskereszt alapelveinek terjesztése;
  • a társadalmi szolidaritásra nevelés.

Milyen alapelvek mentén tevékenykedik a szervezet?

Horváth P.: A Magyar Vöröskereszt a nemzetközi mozgalom alapelveinek – emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntesség, egység, egyetemesség – maradéktalan tiszteletben tartásával, annak megfelelően végzi munkáját.
Alaptevékenységéről - a társadalmi szervezetek közül egyedülállóan - törvény rendelkezik (a Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény).

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt idén 90 éves. Hogyan, milyen céllal jött létre?

Horváth P.: A Magyar Vöröskereszt ifjúsági tagozatát, a Magyar Ifjúsági Vöröskeresztet 1921-ben önszerveződően alapították olyan pedagógusok, akik szerint a fiatalok védelme fontos ebben az egyre jobban elembertelenedő világban, ezért kiemelten foglalkozik a társadalom ifjúságával és ifjúságpolitikájával, a szociálisan vagy egészségileg veszélyeztetett ifjúsággal. Az ifjúsági szervezet missziója: önállóan képviselni a magyar ifjúság céljait és érdekeit, elősegíteni a fiatalok életének és egészségének védelmét, biztosítani a jövő mozgalmát.
A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt létrehozásának a mai napig aktív tanárelnöki társadalom volt a mozgatórugója; már az akkori tanítók és oktatók ráébredtek arra, hogy a pozitív társadalmi változásokat a fiatalok szemléletformálása, a következő generáció indikálhatja. A mielőbbi egészséges személyiségfejlesztés, a fiatalok felkészítése a nagykorú, felelős életre mindenkor – a mai napig – a társadalom legfontosabb feladata.
Az ifjúság kettős szerepet tölt be a Magyar Vöröskereszt életében. Egyrészt az élettapasztalatok hiánya és a társadalmi kihívások miatt veszélyeztetett ez a korosztály, másrészt a fiatalok a jövő mozgalmának "letéteményesei", cselekvően tudnak részt venni a szervezet tevékenységében.

Ön hogyan került kapcsolatba a Vöröskereszttel, mióta dolgozik a szervezet munkatársaként?

Horváth P.: Az érettségi után úgy döntöttem, hogy nem egyenesen főiskolára vagy egyetemre megyek, hanem kipróbálom magam valami olyan szakmában, ami érdekel és hasznos lehet a későbbiekben, majd ezt elvégezve - megkomolyodva és kellő élettapasztalattal - választom ki azt a hivatást, melyet főiskolai/egyetemiegyetemi szinten szeretnék elvégezni. Ezért mentőápolónak jelentkeztem egy felsőfokú oktatási intézménybe.
A képzés 3 éves volt és már az első évben több „Elsősegélynyújtó Versenyen” indultam az iskolai csapat résztvevőjeként. Az egyik ilyen verseny – az egyik legszínvonalasabb! :-) - a Magyar Vöröskereszt felmenő rendszerű országos elsősegélynyújtó versenyének Dél-pesti Versenye volt, ahonnan továbbjutottunk – legjobb felnőtt csapatként – a Budapesti Elsősegélynyújtó Versenyre. Ezeken a versenyeken ismerkedtem meg az akkori budapesti ifjúsági munkatársakkal és – biztatásukra – jelentkeztem önkéntesnek, így rengeteg rendezvényen, bemutatón és gyakorlaton "csillogtathattam" elsősegélynyújtó tudásomat.
2004. február 1-jétől lettem ifjúsági szervezőként a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet munkatársa.

Milyen feladatot lát/látnak el?

Horváth P.: Jómagam jelenleg a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezetének ifjúsági referense vagyok, vezetésemmel öten dolgozunk az ifjúsági apparátusban.
Legfontosabb feladatunk az ifjúsági korosztályhoz (10-25 éves) kapcsolódó események, programok, rendezvények szervezése, de már "kitekintünk" az óvodás korosztályra is, illetve az egyetemistákra, főiskolásokra.
Az ifjúsági önkéntesek nagy száma lehetővé teszi a gyors és szükséges mozgósítást, legyen szó árvízről (Edelény-Szendrő-Boldva), vörösiszap-katasztrófáról (Kolontár-Devecser), bombariadóról, hőségriadóról vagy nagyobb, tervezhető események biztosításáról, például az augusztus 20-ai ünnepi ügyeletről (az OMSZ-szel együtt) és nemzetközi eseményekről (pl.: IFIUS- nemzetközi sportesemény, Triatlon Világbajnokság, Nemzetközi Mentőkutyás Vizsga).

Budapesti központ

cím: 1051 Budapest, Arany János u. 31.
telefon: (1) 311 3660 (1) 311 3660 
fax: (1) 311 5670
e-mail: titkarsag@voroskeresztbp.hu
web: www.voroskeresztbp.hu

Nyugodtabb időszakokban oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel közösen megvalósított programokon, egészségnapokon veszünk részt, előadásokat tartunk, önkénteseinknek képzéseket szervezünk.

Milyen oktatási tevékenységet végez a Vöröskereszt, milyen képzéseket tartanak?

Horváth P.: A Budapesti Szervezet önálló jogi személyként létrehozta a Felnőttképzési Tagozatot, ide 11 oktatási kabinet tartozik, jelenleg itt folyik a számos egészségügyi, szociális akkreditált képzés, pl. önkéntes segítők, pszichológiai segítségnyújtás, szociális gondozó és ápoló, gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens, házi betegápoló, bébiszitter, csecsemőgondozás stb.
Jómagam leginkább az ifjúsági képzésekről tudok nyilatkozni. Az elmúlt években szélesítettük ifjúsági képzési palettánkat a fiatalok igényeihez alkalmazkodva. Az ifjúsági alapképzés - mely egy 12 órás felkészítő tréning - az önkéntessé válás első lépcsője. A látókörünkbe kerülő fiatalok ennek elvégzése után igény szerint bármelyik képzésen részt vehetnek. Egy-egy tevékenységhez köthető, 24 órás képzés elvégzése után válnak képzett önkéntessé. Ha rendezvényeinken aktívan tevékenykedik az önkéntes, akkor felkínáljuk számára, hogy vegyen részt átképzésünkön, egyre magasabb szinten, végül ő is képezhet "házon belül" önkénteseket … néhányukból idővel kollégák lesznek.
Jelenleg 16 típusú ifjúsági képzésünk van: vöröskeresztes képzések (szociális érzékenyítés, eszmeterjesztés), egészségügyi képzések (elsősegélynyújtás, sebimitáció, véradásszervezés, egészséges életmódra nevelés), prevenciós képzések (AIDS-, drog-, alkohol és dohányzás prevenció, szexuális felvilágosítás), társadalmi prevenciós képzések (csecsemőgondozás, családi életre nevelés), kreatív képzések (arcfestés, kreatívmester), vezetőképzések (csoportvezető, játékmester).

Hogyan tudják megszólítani a fiatalokat, milyen tevékenységekbe tudják bevonni őket?

Horváth P.: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján már árnyaltaban, nem direkt megszólítással („Gyere, legyél önkéntes!”) keressük a fiatalokat, mert ez nem feltétlenül célravezető. Az ilyen jellegű „egyenes beszédtől” általában elzárkóznak a fiatalok, bár például a "Mikulásgyár - adománygyűjtő akcióba" ily módon is toborzunk, és tapasztaljuk, hogy egyre divatosabb önkénteskedni, sokan jelentkeznek konkrét feladatokra. Évente közel 100 új önkéntes csatlakozik a kötelékhez.
Legfontosabb bázisunk az oktatási intézmények és tanulói. Évente több pedagógus- konferencián és oktatási intézményekkel megvalósított programon veszünk részt, rengeteg olyan eseményünk van, mely kifejezetten a tanuló ifjúságnak szól. Számos oktatási intézmény nyitott az együttműködésre (iskolai előadások, klubfoglalkozások, egészségnapok stb.), támogatják a fiatalok önkéntes tevékenységét. Így anélkül, hogy tudatában lennének ezzel, a fiatalok életébe beszivárog a Vöröskereszt, elkezdi érdekelni őket egy-egy tevékenység, majd jelzik csatlakozási szándékukat.
A másik és legfontosabb felismerés az volt, hogy olyan jellegű tevékenységeket kell „meghonosítani”, ami lehet, hogy elsőre távol áll a Vöröskereszttől, de ugyanakkor kicsit mélyebbre ásva megtalálható benne mindaz, ami vöröskeresztessé teszi a feladatot. Lehet, hogy nagyon sokan szeretnének önkénteskedni, de ha csupán szűk feladatrepertoárral (és kevés rendezvénnyel) bírunk, akkor a kezdeti lelkesedés elfogy, ezért célunk, hogy minimálisra csökkentsük az önkéntesek fluktuációját. 

8 év tapasztalata azt mondatja velem, hogy az arcfestők és kreatív mesterek készségszinten sajátítják el a kisgyermekek kezelését, így későbbiekben pedagógusok, óvópedagógusok lesznek. Az elsősegélynyújtók, imitátorok, véradásszervezők, prevenciós előadók a későbbiekben egészségügyi pályát választanak.
A szociális rendezvényeken részt vevőkből lesznek a szociális munkások, szociálpedagógusok. Gyakorlatilag bármelyik tevékenységünket nézem, mindegyik pályaorientációs iránymutatást biztosít, így a fiatalok „belekóstolhatnak” az általuk vágyott és álmodott szakma egy-egy kis szeletébe és az így szerzett tapasztalatok fényében döntik el, hogy ténylegesen életcéljuk-e az ilyen irányú elköteleződés.

Mi a tapasztalat, mennyire sikeresen tudja megszólítani a szervezet a fiatalokat?  

Horváth P.: Jelenleg - merem állítani - bármelyik fiatal számára tudunk olyan jellegű tevékenységet, képzést, programot biztosítani, mely kielégíti kíváncsiságát és elégedettségérzést biztosít neki. Tapasztalaton szerint a fiatalos nyelvezet, a fiatalokkal és fiatalokért való tevékenykedés, az önkéntesek megbecsülése és önálló tevékenykedése bárki számára csábító.

Elsősorban milyen korosztály számára szerveznek programokat?

Horváth P.: Elsősorban a középiskolás korosztály a célcsoportunk; belőlük válnak önkéntesek.
Másodsorban pedig a középiskolás korosztály önkénteseivel kitekintünk a kisebbekre, így az általános iskolásokra és az óvodásokra.
Harmadsorban a felnövő középiskolások – most már – egyetemistaként hirdetik az „igét”, így komolyabb szakmai feladatokba (katasztrófák, nemzetközi események) bevonzzák az idősebbeket.

A Vörökereszthez kötődik Magyarországon az Anyák napjának megünneplése is...

Anyák szobra - emlékműavatás

1930-ban Sugár Béla, a Török Flóris utcai elemi iskola nevelője kezdeményezésére az ifjú vöröskeresztesek felhívással fordultak a város összes iskolájának tanulóihoz: gyűjtsenek adományokat az Anyák Szobrának elkészítésére! A felhívás eredményes volt, 10 iskola 6000 tanulója járult hozzá megtakarított pénzével, valamint a szülők adományával, üzemek, tehetős magánszemélyek kegyes adományaiból összegyűlt a szükséges összeg, hogy az emlékmű elkészülhessen. A szobor helyét a Szent Erzsébet téren, a Templom főbejáratától balra eső téren jelölték ki. A szobor alkotója Kaszap Károly szobrászművész volt, aki az anya nőalakját a téren lakó 12 gyermekes Melis Andrásnéról mintázta. 1933. május 28-án vasárnap délelőtt került sor a szobor ünnepélyes leleplezésére. A tér zsúfolásig megtelt a nagy eseményre, mintegy 16 000 ember szorongott az avatásra várva.
Ezután következett a koszorúzás, iskolák, egyesületek járultak a szoborhoz, melynek talapzatán akkor még ragyogó betűkkel világított a felirat: ÁLLJ MEG ÉS GONDOLJ ÉDESANYÁDRA! Az iskolák tanulói, pedagógusok vezetésével édesanyákról szóló műsort adtak a szobor előtt. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget.

Horváth P.:

Igen, az első világháború után, 1921-ben megalakult a Magyar Vöröskereszt Ifjúsági Szervezete, s ez ez az új mozgalmi egység 1925-ben „meghonosította” Magyarországon az Anyák napját, amit a mai napig, minden évben megünneplünk a pesterzsébeti anyaszobornál.
A világon az első Anyák Szobra készült el a pesterzsébeti Peternell és Kulhanek vasöntő üzemében.
A szobor, az Anyák tiszteletére állított emlékmű egyedülálló volt az egész világon. Méltán váltott ki visszhangot a világsajtóban. Az Ifjúsági Vöröskereszt Világszervezetének nemzeti folyóiratai az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Angliában és Japánban is megemlékezetek a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt eme nagyszerű akciójáról. A Magyar Vöröskereszt ezt a szép hagyományt azóta is minden évben feleleveníti és megkoszorúzza a szobrot a Melis család még élő leszármazottaival.

 

 


Ezúttal szeretnénk meghívni Önöket és tanulóikat az Anyák szobrának hagyományos koszorúzási ünnepére 2011. május 5-én 15 órától, a Szent Erzsébet térre. Örömünkre szolgálna, ha részt vennének az eseményen és közösen – vöröskeresztesek, pedagógusok és diákok – emlékeznénk meg e jeles ünnepről!

 

Budapesten milyen érdeklődés tapasztalható, egyáltalán milyen a fiatalok affinitása az önkéntes, karitatív munkára?

Horváth P.: Örömmel mondom, hogy Budapesten kimagasló az érdeklődés az önkéntes munkára. Jelenleg 380 aktív, regisztrált önkéntesünk van. Ez egyrészt köszönhető Budapest központi szerepének (legtöbb lakos, könnyű közlekedés), másrészt rendezvényeink, programjaink nagy számának. 2011 első negyedévében közel 120 rendezvényt valósítottunk meg; ezek sokszínűsége és változatossága mindenki számára nyújtott olyan jellegű többletet, ami megerősítette önkéntes szándékát és jövőjét.

Mi a „Bázisiskola program”, hogyan lehet bekerülni?

Horváth P.: A Bázisiskola program - mely szintén tanárelnöki kezdeményezés - a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt egyik legrégibb és legelismertebb programja. A bázisiskola olyan oktatási intézmény, mely elkötelezett a vöröskeresztes mozgalom iránt és vállalja, hogy az adott tanévben a több típusú modul közül megvalósít programelemeket. Az oktatási intézmény, valamint a Vöröskereszt nagyon sok hasonló feladatot végez és – szerencsére – vannak olyan iskolák, melyek a mai napig fontosnak tartják a Vöröskeresztet. Egy-egy ilyen program lehet pl. véradás az oktatási intézményben, elsősegélynyújtó klub, versenyeken való indulás, tudatos egészségnevelő programok stb.
A bekerülés feltétele, hogy az iskola vállalja ezen programok dokumentálását és a Vöröskeresztnek beszámol, valamint az iskola tanulói létszámának minimum 20%-át vöröskeresztes tagnak belépteti. Budapesten jelenleg 11 bázisiskola van.
A Bázisiskola program „kistestvére” a Bázisovi program, mely hasonló sikerekkel bír.

A Vöröskereszt képviselőjeként részt vesz a fővárosi civil szakmai szervezetek közös munkájában is.

Az elmúlt években a civil szervezetek és a Fővárosi Önkormányzat szakmai kapcsolata megerősödött, ami részben a „Fővárosi civil rendelet” megalkotásának, részben a Civil Iroda létrehozásának a következménye, mert például a civil pályázati rendszert is egyszerűsítette, átláthatóbbá tette, s véleményezési és tanácskozási jogosultságot biztosít az illetékes szakmai bizottságokhoz kapcsolódó civil szakmai műhelyeknek. Jelenleg - ha jól tudom - 7 civil műhely működik, én az Oktatási Civil Szakmai Műhely elnöki tisztségét töltöm be. A civil műhelyek elnökeiből alakult meg a Fővárosi Civil Konzultációs Tanács, mely már a közgyűlési előterjesztés lehetőségét is megkapta. 
Egy másik szerveződés, mely a Budapesti Ifjúsági Koncepcióban megfogalmazott, a főváros ifjúságpolitikáját befolyásoló szerveződés a Budapesti Ifjúsági Tanács (BIfT), melyben civil szervezetek mellett egyházak, oktatási intézmények is szerepet kapnak. Várhatóan a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet és az Oktatási Civil Szakmai Műhely is tanácskozási jogot kap rövidesen (ettől már csak a rendeletmódosítás választ el bennünket), amit pozitív irányú változásnak tekintünk.
Öröm számomra, hogy tevékenyen részt vehetek a Főváros és a civilek összefogását segítő szerveződések munkálataiban. Nagyon bízunk abban, hogy Budapest vezetése a jövőben is tudatosan elkötelezett lesz a civil szervezetekkel folytatott közös munka iránt.
Másrészt azt is gondolom, ha a civil szervezetek, alapítványok, egyesületek ráébrednének, hogy együtt több mindenre képesek, akkor nagyokat lépnénk előre. A főváros már felismerte, hogy szükség van a civil szereplőkre, és tudatosan igyekszik bevonni minket a munkájukba - ezzel nekünk is élni kell és bizonyítani: érdemesek vagyunk a bizalomra.

Mit üzen a fiataloknak, mire buzdítja őket az önkéntesség évében?

Horváth P.: A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt jelmondata: Rád is szükség van, hogy jobb legyen a világ! Ezzel alapvetően a fiatalok közösségi céljainak tevőleges megvalósítását kívánjuk motiválni; az önkénteskedést, a közösségi aktivitást, a tudatos társadalmi szerepvállalást. Kicsit átalakítva, de az üzenet mélységét mégis megtartva ezt üzenném a fiataloknak:
„Rátok van szükség, hogy jobb legyen a világ!”

Köszönöm a beszélgetést!

[Végh Györgyi]

 

A vörös kereszt, a vörös félhold és a vörös kristály embléma

A Vöröskereszt nemzetközi alapítója, a svájci származású üzletember, Henry Dunant 1859-ben tárgyalás miatt utazott III. Napóleonhoz, amikor szembesült a solferinói csata borzalmaival. Azonnal a sebesültek segítségére sietett és megkülönböztetés nélkül ellátta a harcoló felek sérültjeit; "Tutti fratelli" - "Valamennyien testvérek vagyunk." jelmondatával önkénteseket toborzott és „szükségkórházat” hozott létre Castiglione-ben. Hazatérve könyvet írt "Solferinói emlék" címmel, melyben a háború szörnyűségeinek leírása mellett új gondolatokat is felvetett. Az élményeit, tapasztalatait feldolgozva ráébredt, hogy szükség van egy olyan nemzetközileg elfogadott szervezetre, mely enyhíti a szenvedést, segít a sérülteknek, haldoklóknak. (Abban az időben 100 lóra jutott 1 állatorvos, míg 10000 emberre 1 orvos.) A szervezet mellett szükség volt egy egyetemesen elfogadott jelképre is, melynek használatával – és elfogadásával - semlegesnek kell tekinteni a mentőkocsikat, orvosokat és asszisztenseiket, valamint a sebesülteknek segítséget nyújtó helybéli lakosságot egyaránt.
A vörös keresztet fehér alapon (a svájci zászló inverze, Henry Dunant tiszteletére) az 1863-as genfi konferencia fogadta el; a Vöröskereszt – és később a vörös félhold – a védelem és semleges segélynyújtás egyetemesen elismert emblémái lettek. Az emblémahasználatnak a mai napig vannak bizonyos szabályai: csak katonai egészségügyi szolgálatok és más, sebesültek ellátására jogosult szolgálat viselheti - a Vöröskereszt és Vörösfélhold alkalmazottai mellett. 2005. december 8-án írták alá a harmadik jelképet, a vörös kristályt megállapító nemzetközi szerződést (az 1949-ben elfogadott genfi egyezmények III. kiegészítő jegyzőkönyve), melyet elsőként Izrael és Eritrea kezdett használni.

Rendezvénynaptár
<2017. május>
HKSzCsPSzV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu