Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Konferencia a képesítési keretrendszerről
Az oktatás jövője: tudás, készségek, kompetenciák
2013.07.02. kedd
mkkr

A Magyar Képesítési Keretrendszer legfontosabb előnye, hogy segít a képzések közötti eligazodásban nemcsak itthon, hanem külföldön is - mondta dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár 2013. június 27-én az Oktatási Hivatal Nemzeti Koordinációs Pontja által szervezett konferencián.

Plenáris ülés Következő>>

Az eseményen a képesítési keretrendszer oktatásban betöltött szerepéről, illetve a rendszer alapjául szolgáló szemléletmódról, a tanulási eredmények alapú megközelítésről hallgathattak előadást a résztvevők.

Miért fontos a képesítési keretrendszer megalkotása? – tette fel a kérdést dr. Maruzsa Zoltán, a konferencia elnöke, aki igyekezett választ is adni rá. Mint mondta: sok érv szól a képesítési keretrendszer mellett, a legfontosabb előnye mégis az, hogy „segít a képzések közötti pontos eligazodásban intézmények, diákok, munkavállalók, munkaadók számára – nemcsak magyar, hanem európai viszonylatban is”. A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) fejlesztésében sok intézmény vesz részt: a kialakításért elsősorban az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Nemzetgazdasági Minisztérium a felelős, de fontos partner a munkában az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, az Educatio Nonprofit Kft., az Oktatási Hivatal, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal is – sorolta a helyettes államtitkár.

Képesítési rendszer és képesítési keretrendszer
A konferencia első előadását Loboda Zoltán, az Oktatási Hivatal Nemzetközi Osztályának vezetője tartotta a képesítési rendszer és a képesítési keretrendszer oktatáspolitikai funkcióiról. Elsőként kiemelte: „a képesítési keretrendszer létrehozása nem egyszerű feladat, a hatásait csak hosszú idő után lehet mérni”. A fogalmakat tisztázandó elmondta: a képesítés az oktatási képzési program elvégzését igazoló bizonyítvány, fokozat, azonban a képesítési keretrendszer összefüggésében ez más értelmet nyer – ebben az értelemben „modulként vagy tanulási egységként a tanulási folyamat önmagában értelmezhető egységeként” jelenik meg. A képesítés szükséges feltételeként fogalmazta meg továbbá, hogy a tanuló által elsajátított standardokat, a tanulási eredményeket hatáskörrel rendelkező hatóságnak kell elismernie. „A képesítési rendszer ezzel szemben magában foglalja mindazon folyamatokat, amelyek a tanulási eredmények értékelését, megszerzésének folyamatait, elismerését eredményezik. Képesítési rendszer-típusok kapcsán beszélhetünk elkülönült ágazati, összekapcsolódó, illetve átfogó rendszerről – utóbbi az összes alágazat képesítéseit foglalja össze, ám ilyen nem nagyon létezik, ezért merült fel a képesítési keretrendszer megalkotásának igénye” – mondta Loboda Zoltán.
A képesítési rendszerek tartalmazzák az intézményi mechanizmusokat, a minőségbiztosítási folyamatokat, az értékelés és a képességek elismerésének folyamatait, valamint a munka és a civil társadalom közti partnerséget. „A képesítési keretrendszer a változás, a támogatás erős és meghatározó eszköze” – magyarázta az osztályvezető. Az igény, amely életre hívta a keretrendszereket, az élethosszig tartó tanulás szemléletmódjának megjelenése, illetve az a tény, hogy a képesítések tartalma és a készségigények nehezen voltak összeilleszthetők, és hitelességi problémák is felmerültek – vázolta Loboda Zoltán. Fontos emellett, hogy a képesítési keretrendszer lehetővé teszi a nem-formális tanulás elismerését, és a regionális munkaerőpiac is igényelte az országok közötti képesítések összehasonlításának megteremtését.
A képesítési keretrendszer tanulási eredményeken alapul, a képesítéseket szintekbe sorolják és ezeket azonos szintleíró jellemezők alapján írják le. A keretrendszerek főbb szerepüket tekintve három típusba sorolhatók: létezik egyrészt a kommunikatív keret – ilyen az MKKR –, amely megtartja a képesítési rendszerek alapelveit, ennek alapján próbálja átláthatóbbá tenni a képesítéseket, és elősegíteni a képesítések birtokosai (tanulók, hallgatók) és a képesítések megrendelői (munkaerőpiac, munkáltatók) közötti kommunikációt. Másrészt van az átalakító keret, melynek explicit célja a képesítési rendszerek gyökeres átalakítása. (ez a legkevésbé elterjedt). A harmadik pedig a reformáló keret, amely valamilyen oktatáspolitikai reformagenda céljainak elérését támogatja a keretrendszer nyújtotta lehetőségek által (például társadalmi integráció, leszakadók képesítéshez juttatása rugalmasabb módon).
A képesítési keretrendszer egyértelmű előnye az egész életen át tartó tanulás szempontjából, többek között, a tanulási utak egymásra épülése, a mobilitás támogatása a tanuláshoz és a karrierhez kötődően, az átláthatóság, illetve bizonyos országokban a kreditátviteli mechanizmusokat is megkönnyíti. „Fontos cél, hogy az MKKR-hez hozzákapcsolódjanak a pályaorientációs és tanácsadási rendszerek is” – összegezte az osztályvezető.

Az MKKR alapja: a tanulási eredmények
Dr. Vámos Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára a tanulási eredmények alapú megközelítésről számolt be. „A szemléletmód középpontjában a tanulás, a tanulási eredmények állnak – ezek olyan állítások, amelyek megmutatják, hogy a hallgató mit tud, mit lesz képes elvégezni, milyen attitűdökkel rendelkezik a tanulási tevékenység eredményeképpen” – fejtette ki dr. Vámos Ágnes. Az MKKR különlegessége, hogy a tudás és készségek jellemzői mellett az autonómia és a felelősségvállalás elérendő szintje is megjelenik benne. „E szemléletmód sajátossága, hogy a pedagógus nagyobb figyelmet fordít a hallgató eredményeire, mint a tanári szándékra és célokra” – tette hozzá. A tanulási eredmények serkentik az innovációs potenciált, megteremtik a szakmai párbeszéd elindulását, erősítik a tudásközösségeket, lehetővé teszik a képzések és a képesítések felülvizsgálatát, a partnerség értelmezését a munka világa, a hallgató és az intézmény között. Emellett hozzájárulnak a diszciplína tudomány-rendszertani kérdéseinek gondozásához – tudományhatárok, tudományágak újradefiniálásához, a képzési területek és diszciplínák illeszkedéséhez. A remények szerint e megközelítés hatására a felsőoktatási képzőintézmények felismerik pedagógiai felelősségüket, a változásokat a tanulásfelfogásban, a tanulásszervezésben, valamint a tudomány taníthatóságának és tanulhatóságának kérdését. „A tanulási eredmények jelentősége, hogy a képesítések összehasonlításának alapját jelentik, a képzési reform központi fogalmának számít. Ám veszélyt is hordoz magában, megeshet, hogy felületes reformok születnek, túldicsérik a rendszert, és megmerevedik az értékelés” – összegezte dr. Vámos Ágnes.

MKKR a közoktatás és a szakképzés oldaláról
Dobszay Ambrus, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tartalomfejlesztési és Módszertani Központjának igazgatója a képesítési keretrendszer és a közoktatás kapcsolatáról beszélt. Mint mondta: habár a közoktatást érinti legkevésbé az MKKR, a rendszer kiépülésének hasznát ez a terület is élvezi – az igény azért nem itt fogalmazódott meg, mert ez a terület a legszabályozottabb az oktatás világában. Mennyire használható akkor a közoktatásban a képesítés, a kimenet, a kilépési pont, a végzettség fogalma? – tette fel a kérdést az igazgató. Kifejtette: a köznevelés nem nyújt képesítést – habár a középfokú végzettséget az új törvény újradefiniálta, továbbra is probléma a képesítési keret 3. Szintjének meghatározása. További kérdés, hogy mi a teendő akkor, amikor az 1. szintet a 6. osztályra javasolja a rendszer, ám az alapismereti szakaszt lezáró szint hiányzik. Problémás még a speciális ismeretek és az általános végzettség viszonya is – például az autonómia és felelősségvállalás esetében. „Mindezen kérdések mellett az MKKR-nek lehet pozitív hatása a közoktatásra: a tanulási eredmények-centrikus gondolkodás meghonosodása, a tudás melletti aspektusok jelentőségének felértékelődése (képesség, attitűd, autonómia), valamint az átjárhatóság újragondolása” – tette hozzá Dobszay Ambrus.
Dr. Arapovics Mária felnőttképzési szakértő, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Andragógiai Tanszékének egyetemi adjunktusa a szakképzés szemszögéből foglalkozott a képesítési keretrendszerrel. Hangsúlyozta: Európában a szakképesítések oldaláról indult el a keretrendszerek fejlesztése, ez a terület volt a mozgatórugó, ugyanis a személyek szabad áramlása maga után vonta a szakképesítések kölcsönös elismerését. „A szakképzéssel foglalkozó szakemberek előtt számos feladat áll még: többek között az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) és az MKKR összehangolása, az OKJ-s és MKKR-szintek egymásnak való megfeleltetése. Kérdés továbbá a munkáltatók hozzáállása, illetve, hogy a munkaerőpiac szereplői és a képzők mennyire tudnak közösen gondolkodni” – magyarázta dr. Arapovics Mária.

MKKR a felnőttképzés és a felsőoktatás szemszögéből
Dr. Farkas Éva, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézetének egyetemi docense a képesítési keretrendszer és a felnőttképzés kapcsolatát tárgyalta előadásában. Elsőként a felnőttoktatás és a felnőttképzés fogalmát magyarázta meg: előbbi iskolai rendszerű (a köznevelési rendszer része), formális tanulást jelent, utóbbi, a felnőttképzés iskolán kívüli tanulást jelent, mely lehet formális, nem-formális és informális is. A docens megjegyezte: 1571 akkreditált intézmény szervez felnőttképzést, és körülbelül 700 ezer ember vesz részt benne – jellemzően szakmai továbbképzésben és OKJ-s szakképesítésekben. „Az MKKR már megjelenik az új, 2013. szeptember 1-jétől hatályos felnőttképzési törvényben, így tehát a szintjelölőknek is világosnak kellene lenniük” – mondta dr. Farkas Éva. Hozzátette: a tanulási eredmények alapú megközelítés voltaképpen most is jelen van vizsgáztatáskor, hiszen „arra vagyunk kíváncsiak, hogy a tanuló mit lesz képes elvégezni a jövőben”. A felnőttképzésben megszerezhető képesítések eltérően viszonyulnak az MKKR-hez. A szakmai képzések, azaz az OKJ-s szakképesítések majdnem kompatibilisek az MKKR-rel. A jelenleg nem OKJ-s akkreditált szakmai képzések szeptember 1-jétől szakmai programkövetelmények szerinti nem OKJ-s szakmai végzettségek lesznek, és ennek következtében kompatibilissé válhatnak az MKKR tanulási eredmények alapú megközelítésével. Ám több olyan hatósági és egyéb szakmai képesítés létezik, amely jelenlegi formájában egyáltalán nem illeszkedik a keretrendszer alapelveihez. „Úgy gondolom, a felnőttképzésben megszerezhető képesítések MKKR szerinti besorolásához megfelelő az idő kell, és ehhez a felnőttképzési programoknak is tanulási eredményeken kell alapulniuk, illetve szükség van az alágazat-specifikus szintleíró jellemzők meghatározására is” – sorolta dr. Farkas Éva. A docens kiemelte: az MKKR-nek számos előnye van a felnőttképzésben – többek között a külföldön szerzett képzések elismerése, az élethosszig tartó tanulás koncepciójának támogatása, a közös nyelv létrehozása, az eltérő tanulási környezetben szerzett nem-formális és informális tanulási eredmények elismerése és egyenértékű igazolása, az összehasonlíthatóság segítése, illetve mindezek mellett a munkaadók számára is perspektívát jelent (informatívabb, komplexebb képet ad a munkavállalóról).
A plenáris ülés záró előadását Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora tartotta. A felsőoktatás szempontjából beszélt a képesítési keretrendszerről. A rektor úgy vélte, a képesítési követelmények területén négy nagyobb teendő rajzolódik ki. Szükséges a képesítési kimeneti követelmények felülvizsgálta, a bolognai folyamatnak köszönhetően megnövekedett alapképzési szakok számának csökkentése, és a mesterképzési szakok tartalmának újragondolása. Emellett fontos a képesítési követelmények átfedéseinek kiszűrése, illetve a módszertani korszerűsítés, amely a képzési és tanulási célok és tartalmak modernizálását jelentené.

[Edupress]


Rendezvénynaptár
<2019. november>
HKSzCsPSzV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu