Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Klímatörténet kagylóhéjból
2009.09.28. hétfő
klima

Nap mint nap olvashatunk, hallhatunk szélsőséges időjárási eseményekről, a globális felmelegedés okairól és következményeiről, tényekről és tévhitekről. Az itt ajánlott cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a Föld klímája korábban is sokszor változott, és az MTA kutatói balatoni kagylók héjának vizsgálatából meg tudják állapítani milyen volt régen a klíma.

 

Klímatörténet kagylóhéjból

Gyakran kifejtett állítás a globális felmelegedés kapcsán, hogy földünk klímája korábban, ipari tevékenység nélkül is sokszor és gyakran igen gyorsan változott.

Kevés pontos és részletes adat áll rendelkezésre a letűnt korok éghajlatáról, azonban a Magyar Tudományos Akadémia kutatói immár több ezer évre visszamenőleg is meg tudják állapítani, milyen volt régen a klíma; eredményeiket balatoni és tiszai kagylók héjának vizsgálatai alapján kapják.

„Ezek a puhatestűek négy-öt éves életük során 5–10 centisre nőnek, és héjukban az egyes növekedési vonalak a fák évgyűrűihez hasonlóan árulkodnak az időjárási körülményekről” – tájékoztatta lapunkat Demény Attila, az MTA Geokémiai Kutatóintézetének igazgatója. A páncél néhány tizedmilliméteres rétegei pedig akár egyhetes pontossággal tájékoztatnak az életük során végbement változásokról.

A Balatonban élő kagylókat a kutatók már negyedik éve vizsgálják a következő módszerrel: a víz molekuláiban levő oxigén két stabilis – tehát radioaktív bomlást nem mutató – izotópjának mennyiségi arányát meghatározva következtetnek arra, esett-e az eső annak idején, vagy sem. Száraz időszakban ugyanis a párolgás következtében a kevésbé „mobilis” nehéz izotóp dúsul a tó vizében, míg csapadékos időjáráskor a tavak „felhígulnak” esővízzel, s ebben viszont inkább a könnyebb izotóp van jelen. A kagyló pedig, mivel növekedésekor az adott víztesttel van kapcsolatban, az éppen aktuális izotóp-összetételt építi be héjába. A geológusok e módszerükkel a régészek munkáját is segítik. Az MTA Régészeti Intézete munkatársainak megfigyelései szerint időszámításunk előtt mintegy ötezer évvel a Balaton környezetében a kecske- és juhtartást felváltotta a sertés- és szarvasmarhatartás. Ennek ugyan lehetett az oka a változó kultúra és a népesség is, a tudósok sejtése mégis inkább az, hogy a klíma kényszerítette ki a váltást. Az ásatásokon talált kagylóminták segítségével – amelyek pontos korát radiokarbon-módszerrel lehetett meghatározni – sikerült bizonyítani, hogy ekkortájt az időjárás bizony enyhébb és csapadékosabb lett, és ez már nem kedvezett a juh és a kecske legeltetésének. Ez a mezőgazdasági szerkezetváltás pedig „csupán” félfokos hőmérséklet-emelkedés és viszonylag kismérvű csapadékváltozás hatására következett be. Ezzel szemben a kutatók a mostani globális klímaváltozás során 2-3 fokos melegedéssel számolnak az elkövetkező évtizedekben. A most folyó munka annak megértésében segíthet, milyen szélsőséges időjárási jelenségek játszódhatnak le e felmelegedési szakaszban.

[Forrás: www.fn.hu]

Rendezvénynaptár
<2019. augusztus>
HKSzCsPSzV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu