Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Nem ezt tanultuk földrajzból...
- az ember hatását mutatja az új világtérkép
2010.01.27. szerda
biomok

Egyre jobban fogy az érintetlen területek száma a Földön, az ember környezetformáló tevékenysége már szinte mindenütt érzékelhető. Ezeket figyelembe véve állították össze a kutatók azt az új szemléletű világtérképet, amely a szárazföldeket az emberi hatások jellege alapján osztja fel.

Az ember vitathatatlanul a legnagyobb környezetformáló tényező, a gyorsan növekedő népességnek pedig helyre és táplálékra van szüksége. Az erdők kiirtásával fajok sokasága tűnik el véglegesen, s helyükön termőföldek létesülnek. Közelmúltban elvégzett vizsgálatok alapján bolygónk szárazföldjeinek háromnegyedén kimutatható az emberi aktivitás, a fennmaradó résznek csupán 20 százaléka természetes, háborítatlan erdő, és több mint 36 százaléka pusztaság.

Földünk kontinenseit a biogeográfusok (az élőlények elterjedésével foglalkozó kutatók) az éghajlati, geológiai és növényzeti adottságok alapján 9 zónára osztják fel, ezeket hívjuk szárazföldi biomoknak. Ezt a fajta felosztást már nagyon régóta használják a biológiában (ezzel találkozunk a földrajz- és biológiatankönyvekben is), ám újabb nézetek szerint indokolt lenne egy másik rendszer bevezetése is.

A biomok ugyanis nem veszik figyelembe az emberi hatásokat, miközben bolygónkon lassan már alig van olyan terület, ahol valamilyen formában ne lenne jelen az ember. Ezzel a céllal készítette el egy amerikai és egy kanadai kutató az antropogén biomok vagy más néven anthromok térképét, amely a városiasodás mellett a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási hatásokat is figyelembe veszi.

Erle C. Ellis és Navin Ramankutty felmérései alapján ma tíz emberből nyolc városokban vagy falvakban él, ugyanakkor ezek a Föld jégmentes területeinek mindössze 7 százalékát jelentik. A leggyakoribb településforma a térképen rózsaszín és kék színekkel jelölt mezőgazdasági jellegű falu, a szerzők vizsgálatai szerint a népesség 40 százaléka ilyen településeken él.

A legnagyobb kiterjedésűek a narancsos színnel jelölt legelők, melyek közel egyharmadát fedik le a jégmentes területeknek. Ezek jellemzően olyan részek, amiket kevesen laknak, és ahol nincsenek megfelelő szántóföldek. Szintén hatalmas területet fednek le a termőföldek, amelyek zöldes árnyalatban láthatóak a térképen.

 

Szárazföldi biomok:

Trópusi
1. Trópusi esőerdő, 2. Füves társulások, 3. Sivatagok, 4. Bozótos
Mérsékelt övi
5. Mérsékelt övi lomberdők, 6. Mérsékelt övi füves területek
Hideg égövi
7. Tajga, 8. Tundra, 9. Sarkvidék

Anthromok:

Települések
1. Város, 2. Sűrűn lakott települések, 3. Rizstermesztő falvak, 4. Öntözéses falvak, 5. Termőföld és pásztorfalu
6. Pásztorfalvak, 7. Csapadékos mezőgazdasági falu, 8. Csapadékos mozaik falu
Termőföldek
9. Lakott, öntözött termőföld, 10. Lakott, csapadékos mozaikos termőföld, 11. Ritkán lakott, öntözött termőföld
12. Ritkán lakott, csapadékos termőföld, 13. Lakatlan termőföld
Legelő
14. Lakott legelő, 15. Ritkán lakott legelő, 16. Lakatlan legelő
Erdők
17. Ritkán lakott erdő, 18. Lakatlan erdő
Vad, lakatlan területek
19. Természetes erdő, 20. Ritkás erdő, 21. Csupasz vagy jégborította terület


A legritkábban lakott területek azok az erdők, ahol mérsékelt mezőgazdaság is folyik, itt ugyanis egy négyzetkilométerre mindössze 1,6 lakos jut. A fennmaradó lakatlan területek, mint Kanada és Szibéria fenyvesei, valamint Dél-Amerika sűrű esőerdői és a sivatagok még viszonylag mentesek az emberi behatásoktól, ám az emberiség jelenlegi terjeszkedése mellett kérdéses, hogy meddig maradnak valóban háborítatlanok.

Dr. Hornung Erzsébet ökológus, a Szent István Egyetem Biológiai Intézetének 
vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy az új felosztás paradigmaváltást jelent az életföldrajz (biogeográfia) tudományában. "A klasszikus biomokat, mint globális skálájú ökológiai egységeket, a legmagasabb közösségi szerveződési szintekként kezeljük. Ebbe az egységbe az élővilág mellett az élettelen környezeti tényezők is beletartoznak, mint a geológiai adottságok, a talaj, a klíma összetevői. Fő jellemzőikként a növényzetet említhetjük, lásd például az esőerdőket, szavannákat, sivatagokat. Az eredeti definíció és az elnevezés 1939-ből származik, Clements és Shelford munkásságához kapcsolódik. A klasszikus biom felosztásban az ember jelenléte, hatása és annak eredménye nem játszik jelentős szerepet. A jelen megközelítés, az emberi természet-átalakító hatás figyelembe vétele és annak jellege alapján történő felosztás, csoportosítás merőben újszerű. Ugyanakkor kiemelten aktuális akkor, amikor az urbanizáció, globalizáció, a fajok széthurcolása, invazívvá válása, illetve a globális klímaváltozás hatásait nap mint nap érzékelhetjük" - mondta.

Néhány anthrom főbb jellemzői

Városok: A legsűrűbben lakott régiók. Emberi építmények jellemzik, jelentős mezőgazdasági tevékenység nem folyik, a természetes növényzet minimális. Az éghajlati hatások kevésbé meghatározóak. Lakosok száma: 1,87 milliárd (29%)

Rizstermesztő falvak: Viszonylag sűrűn lakott, rizstermesztéssel foglalkozó falvak. A hőmérséklet széles határok között változik. A sok csapadék ellenére a rizstermesztés miatt a földeket jelentős mértékben öntözik. Lakosok száma: 570 millió (8,9%)

Csapadékos mezőgazdasági falu: Dél-Ázsiára jellemző, az évszakos csapadék által meghatározott mezőgazdasági terület. Lakosok száma: 570 millió (8,9%)

Lakott, csapadékos mozaikos termőföld: Szántóföldek, erdők, legelők, lakott területek keveréke. A csapadékmennyiség miatt öntözésre nincs szükség. Az elsődleges növényi produkció 21,6 százaléka innen származik. Lakosok száma: 610 millió (9,6%)

Lakott erdő: Hatalmas kiterjedésű erdők változatos éghajlati körülmények között, Szibériától Közép-Afrikáig. Jelentős a szén-dioxid megkötő képesség. Az emberi beavatkozások ellenére is nagyon változatos élővilág jellemzi. Lakosok száma: 40 millió (0,6%)

[...]

 

[Forrás és teljes cikk: Molnár Orsolya/origo.hu]

Rendezvénynaptár
<2019. október>
HKSzCsPSzV
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu