Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Szomszédaink, a kisemlősök
2009.10.14. szerda
sün

A budapesti nyesteket, sünöket és mókusokat vizsgálják az ELTE kutatói
A városi ember hajlamos azt gondolni, hogy teljesen elszakadt a természettől, pedig még a város közepén is számos társbérlő veszi körül – hangyák, gyíkok, vörös vércsék, nyestek, a parkokban mókusok és sünök. (Bajomi Bálint írása a greenfo-n)

Az állatok városba való beköltözését, itteni életüket kutatja az ELTE-n 2008 januárjától működő Urbanizációs munkacsoport (melynek előzménye a 2004-től 2007-ig működő Nyestkutató csoport volt). Miként azt a főként diákokból álló csapat vezetője, Dr. Ronkayné Tóth Mária a Greenfo-nak elmondta, jelenleg három kiemelt fajt vizsgálnak: a nyestet, a vörös mókust és a keleti sünt.

Emellett a háttérben folyik a városlakó rovarok kutatása is. „Ez utóbbi esetben most még nem kifejezetten ökológiai irányú a megközelítés, hanem faunisztikai, tehát azt nézzük, hogy egyáltalán mik élnek itt, mik azok, amelyek rendszeresen a városon keresztül migrálnak, a városban esetleg áttelelnek” – mesél tevékenységükről Tóth Mária. „Ezenkívül gyakorlatilag bármely itt előforduló gerinces számot tart az érdeklődésünkre, van most már madártani lista, illetve nagyon fontos, hogy kapcsolatban állunk Morandini Pállal is” – aki a budapesti vércsékkel foglalkozik. Képbe került természetesen a kétéltű-hüllő fauna is, az viszont meglepően szegényes. „Budapesten túlságosan is beépített, aláaszfaltozott, lebetonozott minden, nagyon kevés az olyan tavi rendszer, amiben ténylegesen megjelennének a kétéltűek, úgyhogy ez érthető is” – vélekedik az ELTE-s kutatónő.

A ház hátán is megél

A munkacsoport kiemelt fajai a nyest, a mókus és a sün. A nyestről az elmúlt két évben már két cikk is megjelent a Greenfo-n (Hogyan lett a nyest városlakó?, illetve A nyestek köztünk élnek címmel), most tehát az újabb fejleményekről faggattam Tóth Máriát. „Amit most tudtunk szépen kibonyolítani, kiteregetni, az a nyest élőhely-preferenciája és belvárosi előfordulásának a vizsgálata, tehát hogy egyáltalán miért él itt, hol tud megélni a belvárosi területeken. Most már 13. éve gyűjtünk adatokat a bejelentések alapján, hogy hol él, és végre rászántuk magunkat, hogy minden egyes konkrét bejelentéshez, ami utca, házszámmal rendelkezik, kiderítettük GPS és Google Earth segítségével, terepi bejárásokkal, újbóli lakossági interjúkkal stb., hogy milyen jellegű maga az a környezet, ahol a nyest előfordul” – avat be a kutatás menetébe Mária.
A vizsgálatok során összevetették az épületeket és a zöldborítást. Az előzetes feltételezés szerint a nyest a zöld folyosókat, parkokat, kerteket követi elterjedésében, hiszen erre van lehetősége a városban, még ha foghíjasan is – viszont meglepő módon az derült ki, hogy teljesen el tud ettől szakadni, és a kutatók által sivatagnak nevezett leginkább belvárosi területeken is megjelenik. Akár 3-8 százalékos zöld borítottság mellett is megmarad, hatalmas autóforgalom mellett – ez lesz a következő téma, amit intenzívebben szeretne megvizsgálni az Urbanizásciós munkacsoport. „Budapestnek az a sajátossága, hogy a belvárosban a mai napig nagyon sok régi, több szintes, belső udvaros, gangos élőhely van, ami a nyest számára ideális. És ha nincs is a környezetben semmi más zöld, tényleg nagyon nagy, több kilométeres távolságon belül, akkor is egész biztos, hogy jól fog élni. Talál táplálékot bőséggel, nagyon sokféle táplálékot tud hasznosítani, csodálatosan jól alkalmazkodik. Tényleg mindent megeszik, a gyümölcsöt, a hulladékot, a rovarokat.”

Tüskéshátú barátaink

Mind a sün, mind a mókus olyan védett állatok, amelyek sokan vannak, sokfelé lehet őket látni, ugyanakkor korábban hazai kutatás szinte nem volt róluk, Bősze Szilvia munkáján kívül. Európa-szerte is szinte csak nyugati sünre vonatkozó publikációk vannak, a keleti sünt elhanyagolták a kutatók. Ezen kívánt változtatni a munkacsoport, amikor belevágott a kutatásukba.

A keleti sünnel kapcsolatban a szigetjellegű (valódi szigeten lévő, vagy a sünök számára áthatolhatatlan környezet által elszigetelt) faunák kutatásával foglalkozik a csoport. Jelenleg főként a Margit-szigeten vizsgálódnak; a terület bejárását már évek óta végezte a munkacsoport, annak érdekében, hogy a lehetséges legjobb mintavételi területeket megtalálják. Ugyanakkor a részletes kutatás csak idén indult. A sünök téli álomból való ébredésétől, azaz márciustól, áprilistól októberig minden hónap elején egy este mennek ki a szigetre. Nézik az állatok testsúlyát, korát, egészségi állapotát, és parazitáltságát, valamint a parazitákból esetlegesen kiszűrhető betegségeket. „Ez utóbbi, azt hiszem, nagyon fontos, különösen szigetfaunáknál, ahol akár tragikus lehet közvetlenül a sünire nézve, de a vele együtt élő állatokra is, ha véletlenül mégis behoznak valamilyen betegséget” – aggódik Tóth Mária. A testen, a hasi tájékon, a tüskék között futkározó bolhákat és kullancsokat gyűjtik be, és utána az Állatorvosi Egyetemen szakdolgozó diákok a belőlük kivonható betegségeket próbálják meg szűrni; nagy öröm, hogy eddig nem került elő semmilyen betegség. Ugyanakkor rengeteg parazitát találnak a kutatók a sünökön, korábban ők maguk se számítottak arra, hogy ilyen sok lesz. [...]

[Forrás és teljes cikk: greenfo.hu]

Rendezvénynaptár
<2019. július>
HKSzCsPSzV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu