Partnereink
MTI
Parlamenti diákinfó
IKT oktatási körkép
Interaktív Oktatástechnikai Portál
eduline.hu
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Budapesti Művelődési Központ
Történelemt@nítás.hu
Marczibányi Téri Művelődési Központ
Modern Iskola magazin
Katedra Online
Időjárás-előrejelzés
Időjárás-előrejelzés
Szótár

Szótár (DictZone)
Betuméret csökkentéseBetuméret növeléseNyomtatás
Stratégiai program és párbeszéd
2010.06.30. szerda
strategiai program

Az Alföldön akár két héttel is nőhet az extrém magas hőmérsékletű időszakok hossza egy évben, és ennek jelentős egészségkárosító hatása lehet - erre a következtetésre jutottak azon tanulmány szerzői, amelyet az Akadémia elnökének felkérésére készített mintegy hatvan tudós a magyarországi klímaváltozásról.

- Szellemi és erkölcsi energiákat egyaránt mozgósítani kell Magyarország, Európa és a világ előtt álló kihívások megválaszolására – jelentette ki Pálinkás József az MTA elnöke a Környezeti jövőkép - Környezet- és klímabiztonság című könyv bemutatóján. Az új kötet az első az általa kezdeményezett Köztestületi Stratégiai Programok alapján készülő összegzések közül. Az Akadémia elnöke hangsúlyozta: a nyolc stratégiai program elindításával az volt az egyik célja, hogy kivigye a problémákról szóló vitákat, megbeszéléseket a tudományos kérdésekkel foglalkozó intézmények falai közül. – A programokban felvetett problémák közül nem mindegyik oldható meg a szaktudományokban megszokott precizitással – fogalmazott Pálinkás József. Az MTA elnöke szerint ezért van szükség a vitára, a méltányos, előítélet mentes társadalmi párbeszédre, a közös gondolkodásra. Pálinkás József szerint különösen igaz ez olyan időszakban, amikor sokszor másoktól várjuk a megoldást problémáinkra. Az akadémiai elnök kiemelte, hogy a stratégiai programokkal kapcsolatos munkába bevonták a fiatal kutatókat is, akik a könyv első változatának elkészülte után tartott eszmecserén aktívan vettek részt. – Ahhoz, hogy társadalmi párbeszéd kezdődjön, a lehető legtöbb emberhez kell eljuttatni a könyvet – mondta Pálinkás József, és bejelentette, hogy a kiadványt a legfontosabb döntéshozókhoz, az országgyűlési képviselőkhöz is eljuttatják.

Komplex, átfogó kutatási programot sürgetetett a könyvben tárgyalt problémák megoldására a kiadvány szerkesztője, Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. A tudós szerint a klímaváltozás folyamata jól látható: egyre gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyekhez egyebek mellett mezőgazdasági, vízgazdálkodási és egészségügyi szempontból is igazodni kell. – Fel kell készülni a várható nehézségekre – hangsúlyozta Bozó László, aki úgy fogalmazott, hogy a hőmérséklet változása csak egy betegségtünet. A Föld jégtakaróval borított területeinek csökkenése, az óceánok szintjének változása, az éghajlat módosulásának a fajokra gyakorolt hatása mind-mind kihívás elé állítja az emberiséget. Mint azt Bozó László elmondta, a könyvben található tanulmányok sok ténnyel és ábrával mutatják be nem csupán a problémákat, hanem a lehetséges válaszokat is.

A „Környezeti jövőkép” stratégiai program kidolgozásában Bozó László mellett olyan neves tudósok vettek részt, mint Láng István akadémikus, klímakutató, Vári Anna, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa és Horváth Levente, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának kutatója. Az általuk szerkesztett kötet nemcsak a lehetséges éghajlati forgatókönyveket, a nemzetközi klímapolitikai együttműködések és a megújuló energiaforrások használatának lehetőségeit vázolja, hanem utat mutat a változáshoz való alkalmazkodás módjait, valamint a fenntartható fejlődés érdekében szükséges teendőket illetően is.

A kötet bemutatóján Láng István egy általa megfordított prognózisnak nevezett kérdést tett fel. - Van-e garancia arra, hogy a jövőben mindig, mindenhol kedvező időjárás lesz – kérdezte a kutatóprofesszor, aki szerint a válasz csak az lehet: erre nincsen semmiféle garancia, tehát cselekedni kell, méghozzá azonnal. Láng István kiemelte, hogy az Akadémia kezdeményezését a lehető legszélesebb körrel kell megismertetni.

- Az elmúlt hetek magyarországi eseményei is bizonyítják: a rövid távú és profitorientált településfejlesztések hatással  vannak a természetre  - hangsúlyozta Benkő Melinda urbanista. A Fiatal Kutatók Testületének tagja szerint sokkal tudatosabban és a hosszú távú fenntarthatóság szem előtt tartásával kell a városokat, falvakat alakítani. – Vegyük észre, hogy milyen értékeink vannak, hasznosítsuk újra azokat és ne kebelezzünk be feltétlenül mindig új területeket – hangoztatta a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársa, aki részt vett a program városfejlesztés-városrehabilitáció fenntarthatósági szempontjainak kidolgozásában.

A Környezeti jövőkép - Környezet- és klímabiztonság című kötet egyik fontos megállapítása szerint Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg mintegy másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük

A könyv több előrejelzést tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól: eszerint a 2021 és 2040 között várható hőmérséklet módosulás az Alföldet sújtja majd legerőteljesebben, és legnagyobb melegedéssel ősszel kell számolni.
A tél átlagosan  1 Celsius-fokkal válik enyhébbé. Az Alföld egyes térségeiben akár 14 nappal is emelkedhet éves szinten az I-es fokozatú hőségriasztások időtartama, ami jelentős egészségkárosító hatással jár. Az extrém magas hőmérsékletű napok előfordulásának emelkedésével párhuzamosan lényegesen - akár 12-15 nappal -
csökkenhet azon napok száma, amikor a hőmérő fagypont alatti hőmérsékletet mutat. A változás szembetűnő jele lesz az is, hogy a melegedés mellett a csapadékból érzékelhetően kevesebb esik majd. Magyarországon a legszárazabb évszak a tél lesz, de mérséklődhet a tavasszal és nyáron lehulló csapadék mennyisége is. Az enyhébb téli időjárás következményeképpen elszaporodhatnak a kártevők (pl. a hazai nyírfaerdőket pusztító gyapjaslepkék).

Az időjárási szélsőségek komoly terheket rónak az egészségügyben dolgozókra és a katasztrófavédelem munkatársaira is. Hőségriasztások idején növekszik a halálesetek, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések, embóliák, agyvérzések száma. A tartósan meleg időjárás próbára teszi az emberi szervezetet, testi és lelki tüneteket válthat ki, és a nyári melegben a járványok is könnyebben terjednek.

A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet az épített környezet fenntarthatóságára, hiszen a természeti környezet változásai szoros összefüggést mutatnak a települések gyökeres átalakulásával. A hagyományos városi terjeszkedés helyett például a már rendelkezésre álló városi környezet hasznosítását szükséges előtérbe helyezni, figyelemmel a beépítési sűrűségre, a zöldterületek elengedhetetlen fejlesztésére és a környezettudatosabb építkezésre.
A program készítői általánosságban három válaszlehetőséget, három társadalmi forgatókönyvet vázolnak a változásokra. Az oktatási és humántőke-központú a következő 10-15 év tennivalóit a humántőke radikális megújítása, a társadalom tanulóképességének átalakítása köré rendezi. Az iparkamarai forgatókönyv a gazdaság logikáját helyezi előtérbe. Eszerint a változások sebessége tovább növekszik, a kiszámíthatóság nehézségei pedig a fejlett gazdaságok számára is problémát jelenthet. E forgatókönyv szerint gyakoribbá válhatnak a nemzetközi súrlódások, a kormányok pedig legfeljebb középtávú tervek készítésére lesznek képesek, mert a hosszú távú előrejelzések folyamatos pontosításra szorulnak. A harmadik, a lassú növekedés forgatókönyve elismeri a gazdasági növekedés fontosságát, azzal a kitétellel, hogy az nem járhat a társadalmi feszültségek növekedésével.
A dokumentum szerint nem az egyes forgatókönyvek tiszta megjelenése, hanem azok különböző elegyei várhatók.

A kötet szerzői egy új Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozását szorgalmazzák. A 2007-ben jóváhagyott kormányzati terv ugyanis nem érvényesült a hazai gazdasági és társadalmi fejlesztési tervekben.
Emellett az utóbbi években megjelent, vagy felerősödött fontos irányzatok szükségessé teszik egy olyan új Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megalkotását, amely számol például a gazdasági válság hatásával vagy az olajkészletek kimerülésének beláthatóságával. A kötet szerkesztői úgy vélik, hogy egy új stratégiáról az Országgyűlési határozzon és a határozat megfelelő garanciákat tartalmazzon arra, hogy a stratégia kormányzati ciklusokon keresztül is érvényben maradjon, hiszen hosszú távú nemzeti érdekeket fejez ki a természeti erőforrások, elsősorban a talaj, a víz, a levegő és az ásványi nyersanyagok megőrzése, az alapvető emberi szükségletek biztosítása és a kritikus infrastruktúra védelme érdekében.

 

A könyv teljes terjedelmében olvasható az MTA honlapán. >>

 

Forrás: MTA

Rendezvénynaptár
<2019. szeptember>
HKSzCsPSzV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30
Hírmozaik
Kapcsolódó oldalak
Budapest Portál
Iskolai agresszió kezelése
MFPI banner
Tehetségháló
Éniskolám
FOK Nonprofit Kft.
MFPI - Weszely Galéria
Budapesti Ifjúsági Portál
Könyvtárporta - Fővárosi oktatási intézmények könyvtári oldala
Európai év - 2013
A polgárok európai éve - 2013
Est.hu